„Az az elsődleges szempontom, hogy jó sztori legyen, nem az, hogy jaj, de okos tanulsága van” – Zalka Csenge Virág mesemondó, író

Ha most megkérdeznénk tíz embert, hogy szerinte miről szól a Szépség és szörnyetegről, akkor mindenki mondana valamit a Stockholm szindrómától addig, hogy ne ítélj meg senkit a kinézete alapján” – mutat rá Zalka Csenge Virág mesemondó, író a mesék teljesen eltérő értelmezési lehetőségeire a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Veszek egy nagy levegőt és megpróbálom újra, megpróbálom másként” – Vass Anita, a Mentalspa lelki edzőterem szakmai vezetője

„Az önismeret azt csinálja, hogy folyamatosan hozok fel a tudatalattiból tartalmakat. Óvatosan kell bányászgatni, hogy olyat hozzunk fel, amivel tudunk is valamit kezdeni” – hívja fel a figyelmet a MentalSpa lelki edzőterem szakmai vezetője.

„Pár évtizede ilyenkor szakítottak volna a párok” – Bátki Anna, klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta

„Nem azt keressük, hogy ki a hibás, hanem a pár dinamikáját próbáljuk megérteni. Abból, amiket elmondanak külön-külön, tudunk-e valami közös célt meghatározni, amiért érdemes lehet mind a kettejüknek dolgozni” – világít rá Bátki Anna

„A lényegre való törekvés nagyon sokat dob a kommunikáció hatékonyságán” – Balázs Zoltán, színész, rendező, a Maladype színház alapítója

„Soha ne felejtse el a színész az ügyet, amiért ott van, hogy mit képvisel, aminek a nevében megszólal” – mondja el szakmai hitvallásáról Balázs Zoltán, színész, rendező, a Maladype színház alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A színházi szakember arra is rámutat: maga az ügy a szervező erő, és az energia – és ezt a néző értékeli. A Maldype Színház egyes előadásainak a próbafolyamata is nyilvános, ezek során pedig a nézők észrevették, hogy milyen nehéz létrehozni egy értékes, tündöklő, briliáns másodpercet és milyen könnyű elveszíteni.

„Onnantól kezdődik a bűntudat, ahogy megjelenik a második csík a teszten” Semjén Nóra, Anyakivan

„A hatalmas emancipációval irtózatosan megszívattuk magunkat – hogy minden feladatot mi láthassunk el, de mellette dolgozhassunk is. Rengeteg terhet mi teszünk saját magunkra” – hívja fel a figyelmet Semjén Nóra, az Anyakivan alapítója.

„Nagyon egyszerű annak az utasnak a kiszúrása, aki bliccelni próbál” – Müller Gergely, BKK mentor utaskoordinátor

„A domináns utastípus teljesen más ügyfélkezelést kíván, mint egy objektív típus. Más a metakommunikáció, a testbeszéd. A domináns típussal szemben a hivatalos nézést gyakorlom, ami a homlok közepe” – magyarázza Müller Gergely. Ha valaki gyerekkel közlekedik és pótdíjazásra kerül sor, olyan hangszínt és testbeszédet kell használni, hogy a gyerek ne rémüljön meg.

„Érdemes végiggondolni hogy az emberek hány százalékának lesz az releváns és fontos” – Végi Réka, közérthető kommunikáció szakértő

Az érthetőség egy érzés is tud lenni, amikor képben vagyok, nem kell keresnem az információt. nem akarnak átvágni, nem vesznek hülyére, és tudok valamit kezdeni azzal az információval, amivel találkoztam

„Engem a szakmában úgy ismernek, mint egy pszichotroll” – Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus

„Engem a szakmában úgy ismernek, mint egy pszichotroll” – mondja Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Pszichosztriptíz és a Pszichobiznisz című könyvek szerzője, az Akarsz róluk beszélni? Facebook csoport alapítója nem fél a darázsfészekbe nyúlni ha a szakmájáról van szó

„Jó az, ha valaki a Tiktokon is el tudja magyarázni” – Falyuna Nóra, tudománykommunikációs szakember, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

„Ha az újságíró rossz helyen vágja el a mondat végét, akkor a tudományos közegben az jöhet le a kutatóról, hogy egy rossz szakember” – mutat rá Falyuna Nóra, sok tudós miért ódzkodik attól, hogy nyilvános, laikusoknak szóló kommunikációban vállaljon szerepet.

„A konfliktushelyzet a másikkal való találkozásból keletkezik” – Fiala János, riporter

Nem akarok hülyékkel beszélgetni nem akarok egy olyan valósággal velük beszélgetni írásban, ami nem azonos azzal, amilyen tartalmat én előállítottam. Az, hogy az ő bolondos fejükben mindaz, amit én csinálok, milyen leképeződéssel bír, az engem hidegem hagy

„A mi szükségleteink irányítják a beszélgetéseinket” – Gönczy Andrea mediátor, a Kérlek, érts meg! tréning társalapítója

„Az önbizalom nem az, hogy leuralok másokat, hanem hogy a magam bőrében komfortos vagyok” – vázolja fel az erőszakmentes kommunikáció alapjait Gönczy Andrea mediátor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Mindenről kell, mindenről lehet és mindenről muszáj beszélni” – Jámbor Eszter, a Testsuli alapítója, kommunikációs szakember

A tabukról keveset tudunk, azért félünk, meg szorongunk tőlük, erről beszélünk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „Azért nehéz ezekről a dolgokról beszélni, mert nem beszélünk róluk” – vallja Jámbor Eszter, a Testsuli alapítója, kommunikációs szakember, aki kifejezetten tabuknak számító témák közbeszédbe emelésével foglalkozik.

„A valóságban nem választunk, hanem mindig ugyanazok a dolgok történnek velünk” – Majzik Máté tréner, pszichológus, az Impact Works tréning üzletágának vezetője

a visszajelzés számít a fejlesztés legolcsóbb eszközének. Ezért is kell a vezetőket megtanítani arra, hogyan tudnak hatékonyan visszacsatolást adni. „A fiatal munkavállalók kérik, igénylik, sokszor kifejezetten követelik a visszajelzést” – hívja fel a figyelmet Majzik Máté.

„A tisztelet az első, ami megakadályozza az embert a reális értékelésben” – Fáy Miklós, kritikus

„El fogom mondani, hogy ide ne jöjjön senki, mert rosszul fogja érezni magát” – vázolja szakmai felfogását Fáy Miklós kritikus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

A megmentésről le kell tennie a környezetnek! – Bőhm Andrea, addiktológiai konzultáns

„Ne tüntessük el a következményeket a függő számára, ne próbáljunk utánanyúlni! Ne egyenlítsük ki a tartozásait, szembesüljön azzal, hogy ő miket okozott” – hívja fel a figyelmet az addiktológiai konzultáns, hozzátéve, abban kell segíteni a függőt, hogy szembetalálkozzon a következményekkel. A felelősség visszavétele elképesztően fontos lépése a felépülésnek – míg a függőség egyértelműen a kontroll elvesztéséről szól, a felépülés a felelősség vállalása és a kontroll visszaszerzését jelenti.

„Bizonyos területeken muszáj a normalitást képviselni” – Molnár B Tamás, gasztroszakíró, a Magyar Gasztronómiai Egyesület társalapítója, a Bűvös Szakács blog szerkesztője

A Magyar Gasztronómiai Egyesület társalapítója, a Bűvös Szakács blog szerkesztője nem szokott köntörfalazni, kemény véleményformálása miatt sokak lelkébe gázolt már bele – de a gasztronómia és a csúcsgasztronómia területén nem hajlik semmiféle kompromisszumra. Ez adta természetesen a beszélgetés apropóját.

„A kommunikáció gyógyító erővel bír” – Székely Rita, szervezeti pszichológus, executive pszichológus, coach

„A vezetők magasan élik meg a fenteket és nagyon mélyre jutnak a lentekben is” – mondja el Székely Rita, szervezeti pszichológus, executive pszichológus, coach a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember tapasztalatai szerint a vezetők munkával kapcsolatos dilemmái, elakadásai mögött sokszor áll elmagányosodás, vagy magánéleti problémák, így a szakmai hátteret boncolgató beszélgetések mögül gyorsan előbukkannak más jellegű, valódi problémák.

„Ne emeljük fel az áltudományt a tudomány rangjára” – Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem biológiai intézetének tanszékvezetője, az év ismeretterjesztő tudósa

„Szembesültem azzal a szociálpszichológiából már jól ismert ténnyel, hogy nagyon sok embert nem érdekelnek a tények” – eleveníti fel Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, a Krízisek és pofonok podcast új epizódjában

A szóvivői szerep függésre kötelez” – Bácskai Vanda egészégügyi kommunikációs tanácsadó, szóvivő, a Szóvivők Egyesületének elnökségi tagja

„Az a fontos, hogy a szóvivő ismerje a teljes igazságot és maga tudjon gazdálkodni vele – és ne úgy adagolják neki” – mondja el Bácskai Vanda egészégügyi kommunikációs tanácsadó, szóvivő, a Szóvivők Egyesületének elnökségi tagja a Krízisek és pofonok podcast második évadának első epizódjában.

„Egy trükk megoldása sokkal kiábrándítóbb, mint a csoda illúziója, amit kapsz” – Hajnóczy Soma, kétszeres bűvészvilágbajnok

A bűvésztrükköknek általában túl egyszerű a megoldása, ahhoz hogy rájöjjünk. „Engem nem érdekelnek a trükkök megoldásai, nagyon rosszul tartok titkot. Azért nem mondom el a megoldását, mert tudom, hogy rosszat tennék vele. Egy trükk megoldása az sokkal kiábrándítóbb, mint annak a csodának az illúziója, amit kapsz” – állítja Hajnóczy Soma.

„Alapelv az, hogy ideológiai, vallási tézisekbe nem megyünk bele, nem vitatkozunk” – Végh József, kriminálpszichológus, volt túsztárgyaló

„Soha nem megyünk túsznak be. A túszcsere következtében az új túsznak nincs értéke” – mutat rá Végh József, kriminálpszichológus, volt túsztárgyaló. A szakember egy másik alapelvről is beszél: „ideológiai, vallási tézisekbe nem megyünk bele, nem vitatkozunk”.

„Ahhoz, hogy jól el tudjam mondani, abban a poénban hinni kell” – Litkai Gergely, humorista

Ha valaki számára más írja a szöveget, még nagyobb a bakizás lehetősége. „A közönség szórakozik, nevet, az előadó pedig elbízza magát a megírt poénoktól, és maga is rátesz még egy poént, és rögtön kiderül, hogy hát a többit azt nem ő írta” – mutat rá a veszélyek egy típusára Litkai Gergely a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Egy igazán módos ember nem szeretné magát mutogatni egy televízióadásban, megvan ő anélkül is” – Pécsi Balázs, luxusszakértő

Az mindenképpen feltűnő, ha valaki például a legdrágább éttermekből jelentkezik be, de sosincs étel az asztalán, legfeljebb egy limonádéra ruház be. De az is kínos, ha egy influenszer a legnagyobb táskamárka neszesszerét használja pénztárcának, vagy táskának – pedig ezt a fogkefe, fogkrém tárolására és nem mutogatásra találták ki.

„Én az önazonosságban hiszek – és csak ebben hiszek” – Kende-Hofherr Krisztina, a selfmade karrierépítés elkötelezett támogatója

Különbség van a teljesítmény által ismertté vált celebek, vagyis az ünnepelt személyek és a valamilyen más okból ismertté váltak, nagy teljesítménnyel nem rendelkezők között, mutat rá Kende-Hofherr Krisztina, a selfmade karrierépítés elkötelezett támogatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Az ember nem itt éli ki a teljes kreativitását” – Domokos Gábor, forgatókönyvíró

többféle figyelemfenntartó cliffhanger van, a legkisebbek a betervezett reklámszünetek előtt jönnek, egy közepes méretű az epizód végén, a legnagyobb durranás pedig a szezonzáró epizód végén, hogy tűkön ülve várja a folytatást a néző a nyári, vagy téli szünet alatt. „Arra mindig oda kell figyelni, hogy legyen egy érdekes jelenet, ami nyitva marad” – magyarázza a forgatókönyvíró.

Az élmények nagy része az emberi interakciókon áll, vagy bukik – Dr. Kulcsár Noémi. METU docense, Turizmus Intézet vezetője

„Az átverés semmilyen módon nem tud hatékony lenni hosszú távon” – vallja Dr. Kulcsár Noémi, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, a Turizmus Intézet vezetője az idegenforgalomra itt-ott még mindig jellemző ügyeskedésekkel kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A legtöbb becsapásnak szerinte akkor vagyunk kitéve, ha tömegturisták vagyunk, ha felkészületlenül megyünk el távoli desztinációkra.

„Vélelmezzük, hogy ez inkább sportdiplomáciai indíttatásból született” – Ferkai Marcell, sportkommentátor

„Nézzük a csodálatos sportot akár a helyszínen, akár a tévében – de ne akarjunk belátni a színfalak mögé” – javasolja Ferkai Marcell, sportkommentátor, akivel a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában a sportban előforduló csalásokról és manipulációról beszélgettünk. Mert a csalás előfordul a nevezésekben, a sporteszközökben, egyáltalán, a sportágak közvetítésében és az olimpiai programban való benntartásában.

„Új szintre emelkedett a megtévesztés” – Dr. Kenyeres Attila Zoltán, médiakutató, egyetemi adjunktus

A média érdekesebbnek mutatja be az eseményeket, mint ahogy azok valójában történtek, ez természetes érdeke is, ezért születnek a kattintásvadász címek és bombasztikus felütésű hírek. Kenyeres Attilával beszélgettünk az alternatív tényekről és az álhírekről is. A szakember definíciója szerint az alternatív tény az, amikor véleményeket akarnak ténnyé emelni.

„Nagyon sok bohóc van, és nagyon kevés igazán jó bohóc” – Mata Zsuzsa, a Cirkusz Világszövetség igazgatója

„Vannak olyan produkciók, amik nagyon felfokozzák a közönség érzelmeit – ugyanakkor nem biztos, hogy azok a legnehezebb trükkök, amiket bemutatnak” – mondja el Mata Zsuzsa, a Cirkusz Világszövetség igazgatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Nem szolgáljuk ki a nézőt – csiklandozzuk” – Végh Zsolt, rendező, színész, forgatókönyvíró

„Két dolgot csinálhat a rendező: talál egy olyan hangsúlyt a műben, ami neki fontos, vagy elkezdi eltorzítani. Ha klasszikusról van szó, akkor az ember itt tudja, hogy egy komoly kockázatot vállal” – mondja el Végh Zsolt, rendező, színész, forgatókönyvíró a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában annak kapcsán, hogy milyen módon tudja befolyásolni a rendező a végeredményt, hogy a néző végtére is mit lát majd a színpadon, vagy a filmvásznon.

„A pénzügyi piacokon a legfontosabb, hogy az ember ne legyen magabiztos” – Bebesy Dániel, pénzügyi alapkezelő

„A legrosszabb, ami történhet, hogy nem kételkedsz magadban” – állítja Bebesy Dániel, pénzügyi alapkezelő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A pénzügyi szakember szerint a magabiztosság veszélyezteti leginkább a sikeres döntéshozatalt, hiszen a legfelkészültebb, legtöbb információval rendelkező befektetők sem mehetnek soha biztosra.

„Akinek nagyon érzékeny a lelke, az ne menjen diplomátának” – dr. Balázs Péter volt külügyminiszter

„A zöldposztós asztalok mögül kijött a diplomácia, egy közparkban zajlik bábszínház-szerűen, ahogy palacsintasütővel vágják egymást fejbe” mondja el az utóbbi évek diplomáciai fejleményeiről dr. Balázs Péter volt külügyminiszter a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. A diplomata azért hozzátette, a szűkkörű, négyszemközti beszélgetésekben ettől eltérhet a tónus.

„Egy jó párosnál szemvillanásból tudják, ki lesz a kekec és ki lesz az együttérző” – Réti László, volt rendőrkapitány

„Ha nem tudjuk bizonyítani, hogy mit csinált az illető, akkor teljesen felesleges vele üvöltözni. Ha tudjuk bizonyítani, hogy mit csinált, akkor meg szintén teljesen felesleges vele üvöltözni” – mutat rá a volt rendőrkapitány.

„Nekem nincs szükségem hűtőre – nekem arra van szükségem, hogy hideg legyen a sör és ne romoljon meg a párizsi” – Kőszegi András márkatanácsadó

Szó esik arról, hogy az erős márka az egyik legnagyobb versenyképességi erő. Minden tudás másolható, innovációk lekoppinthatóak, sokszor már a megjelenés előtt – de a márka hitele és ereje biztosítja a versenyelőnyt hosszú távon is.

„Stresszhelyzetben felerősödik a természetes stílus, nem működik a maszk” – Marjai Viktor kommunikációs viselkedés stílus szakértő

Mindenki egyedi a viselkedése, mindenkinek megvan a saját stílusa, működési módja, de bizonyos elemek, bizonyos viselkedések azért felismerhetőek – ezeket a mintázatokat mutatja meg a DISC módszer, amelyről a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában beszélgettünk Marjai Viktor kommunikációs viselkedés stílus szakértővel.

„Létezik olyan eset, hogy egy ember büszkén gondolja magáról, hogy egy genyó vagyok”- Polgár Patrícia pszichiáter, pszichoterapeuta

„Gázlángozás” esetében a dominanciát gyakorló fél célja, hogy a másik felet elbizonytalanítsa az érzéseiben, emlékeiben, az értékítéletében, gondolataiban. Szó esett a nárcisztikusok párkapcsolatairól, működési módjáról is. Beszélgettünk arról is, hogy bizonyos készséghiányokkal könnyebb belesodródni bántalmazó kapcsolatokba, vagy nehezebb kijönni belőlük – de igazából nincs rá szabály, hogy ki lehet elszenvedője egy ilyen toxikus viszonynak.

„Elképesztően sok mérnöki munka van benne” – Koltányi Gergely, tanulási élménytervezési szakértő

Nem lehet semmit letolni az emberek torkán – be kell velük előbb láttatni, hogy amit kívülről tanítani akar valamit, az nekik hasznos, arra nekik szükségük van, használni fogják tudni, magyarázza el Koltányi Gergely tanulási élménytervezési vezető a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. Különösen nehéz helyzetet teremt a ma már egyre szélesebb körben használt online oktatás, elearning megoldásos módszerek tömkelege is.

„Az élelmiszeripar az emberiség túlélésének záloga” – Dr. Némedi Erzsébet, élelmiszeripari mérnök, biotechnológus

„Az élelmiszerbiztonság egy hatalmas problematikakör része, sokkal nagyobb, mint amiyen dolgok miatt mi itthon szoktunk aggódni” – hívja fel a figyelmet Dr. Némedi Erzsébet, élelmiszeripari mérnök, biotechnológus a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában.

„Mondja el, amit akarunk, de annál többet ne mondjon” – Bátki Pál, ügyvéd

„A válóperes, vagyonelosztásos, gyerekelhelyezéses perekben tényleg csak a legkeményebb utcai harcosok tudják megállni a helyüket” – mondja el Bátki Pál, ügyvéd a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában, ő maga nem is vállal ilyesmit, kizárólag büntetős ügyekben jár el. Így is lát épp elég manipulációs trükköt, mind a külsőségekre, mind a tartalmi részekre vonatkozóan. Ahogy elmondja, az ügyfelek előtt történő beszélgetés egy erődemonstráció, egy showműsor.

„Egy jó tuningnál az alapvetés az, hogy a fékkel kezdődik” – Molnár Sándor, autóipari szakember

Vannak olyan autók, amiket jobban tisztelnek, meglátják a visszapillantóban, lehúzódnak, elengedik, mert olyan erőt sugároz magából – mondja el Molnár Sándor autóipari szakember a Krízisek és Pofonok podcast legújabb epizódjában. Ilyen apró trükk lehet a motorháztetőn felmatricázott „gyorsítócsík” is, amely azt a vizuális hatást váltja ki, mintha a mögöttünk érkező autó a valóságosnál gyorsabban közeledne.

„Az útvonal egyben a kiállítás dramaturgiáját is szolgálja” – Bodóczky Antal, kiállítástervező, médiadizájner

Nem szabad elengedni a látogató figyelmét, vallja Bodóczky Antal, médiadizájner, a MOME adjunktusa, aki számos kiállítás tervezésében, kialakításában vett részt csapatával. Ugyanakkor a látogató óvatos terelése mellett időt kell hagyni arra is, hogy feltöltődjön, legyenek kevésbé intenzív és nagyobb figyelmet követelő részek is a kiállítás anyagában. „A látogatók éhesek lesznek, vécére kell menniük, elfáradnak, ezekkel tisztában kell lennünk” – mondja el Bodóczky Antal a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában.

„Kilóg a lóláb, amint elkezd az ember mórikálni a hangjával” – Ruff-Kiss Ágnes, beszédtechnika tanár

A beszédtechnika javításával szép eredményeket lehet elérni, de a hang szándékos megváltoztatása ugyanakkor garantálja a kudarcot. A hallgatóság pontosan tudni fogja azt, hogy ez megcsinált, mesterkélt, mélyített hang, és egyébként sem hiszi el, mert nem éli át az előadó, amit előad. „Tűpontosan le lehet venni, hogy a másik mit akar elérni és innentől a hanggal való manipuláció meg is bukik” – mutat rá Ruff-Kiss Ágnes, beszédtechnika tanár a Krízisek és pofonokban.

„Bizonyos mértékig egy beleavatkozás az ő viselkedésébe” – Gerlei Béla nyelvhasználati-, és viselkedési szakértő

Azt nagyon jól meg tudják mondani, előre tudják jelezni, hogy mik azok a dolgok, amik majdnem biztos, hogy nem fognak működni. Azt nem tudják megmondani, hogy mi az, ami működni fog” – állítja Gerlei Béla nyelvhasználati- és viselkedési szakértő, akivel a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában az emberi viselkedés terelgetéséről, befolyásolásáról beszélgettünk.

„Ez a 400 fegyveres nem feltétlenül a legjobb ómen” – Dr. Czövek Tamás, a Pünkösdi Teológiai Főiskola docense, református lelkész

Tabu témákhoz nyúltunk a legutóbbi Krízisek és Pofonok epizódban, amelyben vallásról, hitről, egyházról beszélgettünk. Dr. Czövek Tamás Pünkösdi Teológiai Főiskola docense, a Szentírástudományi tanszék vezetője remek partner volt abban, hogy a Bibliai történeteket a manipuláció irányából is megvizsgáljuk.

„1:7 az arány, hogy mennyi jó dolog kell, hogy egy negatívat kompenzáljon” – Bánhidi Brigitta, leadership coach

Vajon miért a HR az a terület a szervezeten belül, ahol a legnagyobb szerepet kapnak az intrikák? „A munkatársak úgy tartják, mivel te vagy az emberekért felelős, neked panaszkodhatunk” – magyarázza Bánhidi Brigitta leadership coach a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. A pozícióharcok, a céges játszmák is itt csapódnak le a maguk valójában, így ez valóban melegágya lehet a manipulációnak.

Igazi homok, igazi vér – Antal Csaba, díszlettervező

A színház az ókori Görögországban és Rómában valódi tömegműfaj volt, a „kenyeret és cirkuszt” szellemében látványos tömegrendezvényeknek adott helyet az aréna. Az antik arénák egyenes leszármazottai a mai stadionok, a gladiátorütközeteket ma már talán showműsornak is mondhatnánk, igaz, szerencsére nem életre-halálra küzdenek egymással a résztvevők.

„Pont akkora átverés, amekkorának tűnik” – Mehlhoffer Tamás, fenntarthatósági kommunikációs szakértő

A globális felmelegedés, a klímapánik fokozódásával egyre nagyobb a nyomás a cégeken, hogy tegyenek meg mindent működésük környezetkárosító hatásainak kiküszöbölésére – legalább csökkentésére. Ezt sokan a szavak szintjén, vagy látszattevékenységeken keresztül próbálják meg megúszni.

„Rózsaszín, filigrán fúrógépet nehéz eladni” – Orlai Balázs tárgytervező

A tárgyak tervezésekor a funkcionalitás és a vonzerő viszonya kulcsfontosságúvá válik. Ha a tárgy nem tölti be jól az eredeti funkcióját, az komoly probléma – ha ugyan betölti, de nem szívesen nézünk rá, nem szívesen vesszük kézbe, akkor is nehezen értékesíthető. A Krízisek és Pofonok podcast új epizódjában arról beszélgettünk, hogy mit is kell tudnia még egy vízforralónak, azon kívül, hogy felforralja a vizet.

Brit poénok

Beindult a dilivonat a nagy-britanniai márkáknál, egymást felüllicitálva figurázzák ki Boris Johnson miniszterelnök - egyelőre csak beidőzített - leköszönését.

Riszálom úgy is, úgy is

Az egyébként viszonylag óvatos magyar reklámpiacon is több villongás, erőfogtatás volt már lefedettség, hálózatgyorsaság tekintetében, sőt, még perek is zajlottak, hogy a bíróság döntse el, kinek gyorsabb, szélesebb lefedettségű a hálózata.

Vetkőzz úgy, mint egy mentős!

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni valamiről, hogy lealacsonyító, szexista, tárgyiasító művet látunk-e, érdemes mindig egy ellenpróbát végezni gondolatban.

És ezt lehet?

Az év vége mindig tartogat elborzasztó meglepetéseket. Nincs idő végiggondolni a hirdetések sztorivezetését? Esetleg felülkerekednek a nem szakmabeli megbízók, akik életük kreatív ötletét verik keresztül a szervezeten? Minden eset mögött más-más emberi tragédiák húzódhatnak meg. De a külső szemlélőt ez nem vigasztalja.

Electrolux: Ezt nem mossák tisztára

Megkeresésre az Electrolux közölte: a jövőben nem szponzorálja Lakatos Márk nemrégiben indult online műsorát. A döntés túlmutat önmagán, és, gyaníthatóan egyre többször fogunk értesülni a partnerségi kapcsolatok hasonló megszűnéséről.
Könyvborító

Karaktergyilkosság – Új könyv!

Már a nyomdában van új könyvem, a Karaktergyilkosság. Az…

Nem kerek mese

Inkább azzal volna feladat, hogy kerüljön magasabbra a léc, de ezt nem lehet számonkérni egy kétszemélyes mikrovállalkozáson Bogyó és Babóca országában.

Tele a Libero

A pelenkamárka egy szellemesség (bonmot) elsütéséért sétált bele az erdőbe.

Miklósa doktornő

Miklósa Erika, opera-énekesnőként semmilyen módon nem hitelesítene egy házi orvosi tesztet, ha csak éppen nem futna egy több tízmilliárdos állami kampány koronavírus témában.

Március bolondja

Amennyire vissza tudok emlékezni, akkora öngólt még senki nem hozott össze, mint most a Volkswagen, amely egy "kiszivárgott" közlemény szerint Voltswagenre akarta magyarosítani a nevét

Too sexy?

Lehet-e egy gyermekruha szexi? Vagy lehet-e egy gyermekkorú modell szexi? Utóbbira nyilván ösztönösen NEM a határozott válasz. Hogy a ruha szabását lehet-e szexinek minősíteni - nos, nem lehet, ezt tanulta meg most saját kárán a Burda magazin hazai kiadása.
Konferencia Előadó

Konferencia előadó: Előadás-varázs

A rendezvények világa valóban varázslatos, és egy-egy jól sikerült, emlékezetes előadás tényleg napokra bearanyozhatja mind a résztvevők, mind az előadók lelkét.

Megfontolatlan.hu

A kínos videókat a felvezetés elolvasása után már inkább csak elképzelni szoktam. A szekunder szégyentől igyekszem megóvni magam. De a Szállás.hu CEO videóját kétszer is végigizzadtam az unikornis fejjel küzdő főhőssel, Szigetvári József vezérigazgatóval együtt.

Bízz a tudományban!

Elkészültek végre a vakcinák, de a járvány még nem múlt el, ehhez ugyanis még két jelentős lépést meg kéne tudnia tenni az emberiségnek. Az egyik feladat technológiai - a gyártási kapacitás legyen képes előállítani a szükséges mennyiséget az oltóanyagból. A másik viszont pszichológiai: meg kéne győzni a többséget, hogy kérjék az oltást.
A Beatles szmog elleni kampánya - Bőhm Kornél

A Beatles a szmog ellen

Manchester iparvárost sűrű szmog borította az 1950-es években. A "tiszta levegőért" törvény csak kis lépésekben hozott eredményt. A Beatles 1965 decemberében adott koncertet az Ardwick Theatre-ben, melyen a szmog ellen maszkot viseltek.
Elvis Presley

Elvis Presley influencerkampánya a polio vakcina mellett

Elvis Presley a kor legnépszerűbb tévéműsorában lépett fel Hound Dog című nagysikerű számával. Előtte azonban élő adásban, nyilvánosan beoltatta magát a polio elleni vakcinával. A (pozitív) hatás nem mardt el...