„A biztos rossz még mindig jobb, mint a bizonytalan jó” – Síklaki István, szociálpszichológus

„A csoport működésének javításához kell egy külső csoport, akivel szemben ellenséges lehet” – hívja fel a figyelmet Síklaki István szociálpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember rámutat, az ellenségkép fokozza a belső kohéziót. Síklaki István arról is beszél a podcastban, hogy az emberek leginkább a bizonytalanságtól és a kontroll hiányától félnek, emiatt a biztos rossz még mindig jobb számukra, mint a bizonytalan jó.

Az is elhangzott, hogy egy tömeg nem kommunikáció révén szerveződik, hanem mint egy fertőzés, kommunikáció nélkül, amelyben az anonimitás egy döntő tényező, ami módosult tudatállapotot hoz létre. „A tudatosság nagy része ki van kapcsolva. Az anonimitás a gyökér a pedig felelősség megszűnik – ez a következmény” – mutat rá a szociálpszichológus. A csordában való működés során az is megszűnik, hogy az egyes tagok figyeljenek a külső ingerekre, ami normális esetben a viselkedést befolyásolják. Ha a tömeg legszívesebben lemondana a felelősségről, az azt jelenti, hogy akkor át kell adni valaki másnak – ha valaki jelentkezik, hogy ő vállalja a felelősséget, akkor a tömeg felelőtlenül cselekedhet, ez a működési mechanizmusa a csordahatásnak.