A roma vagy a cigány szó használatában nincsen önmagában értékítélet” – Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes, Verzió Emberjogi Dokumentumfilmfesztivál kurátora, Blinken Osa Archívum programvezetője

„Más karaktereknek vannak keresztnevei, de a cigányok sokszor Cigány1 és Cigány2 megkülönböztetéssel szerepelnek” – meséli Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arról, honnan jött az ötlet, hogy előmozdítsa a kisebbségek megfelelő, valóságosabb megjelenítését a média és a filmek világában. A Verzió Emberjogi Dokumentumfilm-fesztivál kurátora, Blinken OSA Archívum audiovizuális programvezetője hozzáteszi, az a feladat, hogy jöjjön be a többségi narratíva mellett az is, hogy mit gondolnak magukról a cigányok. Enélkül ugyanis a többségi szereplők sztereotip látásmódjával jelennek meg ezek a szereplők.

„Jó lenne, ha a kisebbségek magukat reprezentálhatnák és egy minél diverzebb képet tudnának megmutatni magukról” – hívja fel a figyelmet Debre Zsuzsa, hangsúlyozva, üdvözítő lenne, ha el tudnának rugaszkodni a cigányokat prostituáltakként, vagy jósnőként vagy hajléktalanként ábrázoló képtől. Az ELTE Szociológia Karán a cigányság médiabeli reprezentációjáról is oktató óraadó tanár tapasztalatai szerint az első három órán a diákok nem merik használni a cigány szót, mert van egy olyan konnotációja, amiről azt érzik hogy ez egy csúnya szó. „A roma vagy a cigány szó használatában nincsen önmagában egy értékítélet. Nincsenek erre szavaink, és ez nagyon tabusítja a párbeszédet” – magyarázza Debre Zsuzsa, aki úgy látja: ha komplexen kezeled a helyzetet, akkor igazából nagyon egyszerű változtatni rajta.