„Fegyverként használja a szavakat” – Ránki Sára, bűnügyi nyelvész

„Erkölcsi kérdés, hogy a nyelvet mire használom” – mutat rá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a propaganda általában abból a nyelvi készletből választ, ami rendelkezésre áll. „Akkor fog jól működni, ha nagyon sokszor mondom el, ha nagyon sokszor hallják, nagyon sokszor látják, legyen az egy zeneszámban, egy feliratban, vagy egy újsághírben” – magyarázza a bűnügyi nyelvész, akivel a gyűlöletbeszédről, a dehumanizációs nyelvhasználatról is beszélgettünk. A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is. „Az ember tűréshatára nő meg annyira a nyelvvel kapcsolatban, hogy sokkal többet enged meg” – hívja fel a figyelmet Ránki Sára, aki hangsúlyozza sokat számít, hogy ki a nyelvhasználó, aki megengedi magának ezeket a kifejezéseket. „Ha én ezt így használom, akkor ehhez nektek is jogotok van” – ez az üzenete annak, ha a hatalom korábbi határokon átlépő kifejezéseket használ.

„A katonai nyelv nagyon direkt, nagyon rövid, nagyon egyszerű és nagyon lényegretörő. A katonai nyelvhasználat: üt. Az embereknek olyan pontjait találják meg a szavak és kifejezések, amik a létezésük alappillérei. Például az, hogy biztonságban vannak-e. Hogy háború van-e, vagy béke” – húzza alá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcastban.