„A 18 század óta igazából mindig csak vesztes ügyek voltak” – Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja

„Az hogy valaminek a múltban mi volt a jelentése és a jelentősége, azt a jövő dönti el” – mondja Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel Történelem, politika, történelempolitika című könyve kapcsán beszélgettünk. Gyáni Gábor hangsúlyozza, hogy az értelmezések megváltoztatják a múlt jelentését, olykor a jelentőségét is. „Nincsenek abszolút tények – valójában interpretációk vannak” – hívja fel a figyelmet a történész, hozzátéve, a történelem egy folyamat – ami a múltban történt, az nem egy abszolút valóság, mert a következményeibe bele kell érteni az emlékezetét és a vele kapcsolatos tudatos gondolkozást és érzelmi életet is. Ez a múltat visszafelé módosítja.

„A történelmi erőket morális szempontból ítélik meg, a jó és a rossz mentén – persze egy utólagos szempontból. Mind a tudományos történetírás által előállított tudást, mind az egyéni emlékezetekből előálló kollektív emlékezet anyagából gyúrja össze a saját pillanatnyi politikai hatalmának megfelelő képzetet a múltról” – magyarázza Gyáni Gábor, hozzátéve az őstörténet szabad prédája mindenféle mitikus történeti képzeteknek, magyarázatoknak.

Az emlékezetpolitika a hatalmi elit történelemmel kapcsolatos elképzeléseit megfogalmazó propaganda  – hangzik el a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.