„Láttam olyat is, amikor a börtön jobb lehetőségeket nyújtott, mint a szabad élet” – Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus
„A szabadságmegvonás hatalmas büntetés. Ha egy luxushotelbe raknának be egy évre, az is óriási büntetés. Nem a körülményeknek kell jónak lenni, az a büntetés, hogy nem mehetsz ki, amikor az anyád beteg, nem mehetsz ki az apád temetésére, nem érintkezhetsz senkivel, nem csinálhatod azt, amit akarsz, olyan emberekkel vagy összezárva, akikkel nem szeretnél” – mondja el Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. Az ELTE oktatója elmondja, a börtönbüntetésüket töltők között vannak olyan emberek, akik korábban sem voltak integrálódva a társadalomba. Aki szeretne visszailleszkedni, az meg pont amiatt nem tud, mert erkölcsi bizonyítványt kérnek tőle adott esetben.
„Akik szeretnének visszaintegrálódni, ez egy rázósabb pálya lesz és erre fel kell készíteni őket. Sok mindenre fel lehet őket készíteni, de önmagában azt mondani, hogy egyéni szinten kelljen olyan kérdésekkel foglalkozni, amik társadalmi szinten nincsenek megoldva, az hihetetlen nagy felelősséget helyez ezeknek a szabadulóknak a vállára” – magyarázza Fiáth Titanilla a Krízisek és pofonok podcastban. A volt börtönpszichológus elmondja, nagyon nehéz a falakon kívüli élet realitását beemelni a börtön realitásába. „Maga a bűnelkövetés az nem kizárólag egy pszichológiai probléma – ezek nem kizárólag az egyéni pszichikumhoz kapcsolható nehézségek, amik a bűnelkövetéssel összefüggésbe hozhatók” – vallja Fiáth Titanilla, hozzáfűzve: amit a szabadság jelent, azt nem szabad lebecsülni