„A szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia” – Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa

„A közönség döntő többsége átvándorolt a Szabad Európa rádióhoz, hogy ott talán pontosabb információt kapnak” – mondja el a csernobili atomkatasztrófa hazai médiatálalásával kapcsolatban Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember könyvet is írt a témáról Csernobil és a magyar média – Egy atomkatasztrófa lenyomata címmel, amely a mostani epizód gerincét adja. Boldog Dalma rámutat: a pánik információja gyorsan eljutott Magyarországra is, ha nem a nyilvános szférába. A médiakutató felhívja a figyelmet a szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia, a hazai oldalról pedig a Szovjetunió felé volt egy erős lojalitás, emiatt az atombalesetről szóló tájékoztatás vizsgálata komplexen tudja mutatni a Kádár-kor működését. „Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.