„Az ember nem itt éli ki a teljes kreativitását” – Domokos Gábor, forgatókönyvíró

Nincs teljesen megkötve az ember keze, de a tapasztalat az, hogy ha valaki eltér a recept szerinti szabálytól, akkor ott valami elcsúszik – mondja el Domokos Gábor, forgatókönyvíró a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a sorozatok, teleregények, filmek történetvezetéséről beszélgettünk. A napi-, vagy heti sorozatokat nagyobb stáb készíti – így éppen az a cél, hogy ne lehessen megkülönböztetni melyik epizódot ki, vagy kik írták. „Az ember nem itt éli ki a teljes kreativitását” – vallja be Domokos Gábor.

Szóba került az is, a szereplők képességeit mennyire kell, mennyire lehet figyelembe venni a dialógusok, szövegek születésekor. „A nagymonológok elég ritkák, inkább fél sor-, egy sor, amivel kevesebb gonddal tudnak megküzdeni” – mondja a forgatókönyvíró, akinek a bonyolultabb, nehéz szavak kerülésére is sokszor oda kell figyelni.

Beszélgettünk még a generációs szóhasználat, kifejezések követésének nehézségeiről és persze, a manipulációs tematikát követve nem kerültük meg a cliffhangerek működési mechanizmusát sem. Ahogy Domokos Gábor elmondja, többféle figyelemfenntartó cliffhanger van, a legkisebbek a betervezett reklámszünetek előtt jönnek, egy közepes méretű az epizód végén, a legnagyobb durranás pedig a szezonzáró epizód végén, hogy tűkön ülve várja a folytatást a néző a nyári, vagy téli szünet alatt. „Arra mindig oda kell figyelni, hogy legyen egy érdekes jelenet, ami nyitva marad” – magyarázza a forgatókönyvíró.

Tetszett a beszélgetés? Hallgass bele más adásokba is! Beszélgettünk már manipulációról a harcászatban, a borok világában, a történelemben, az irodalmi bestsellerek kapcsán, a divatban és az építészetben is. De megtudhatod azt is, hogyan hat a manipuláció a bűnügyek esetében, vagy hogy jellemző-e az állatvilágra!