Különbség van a teljesítmény által ismertté vált celebek, vagyis az ünnepelt személyek és a valamilyen más okból ismertté váltak, nagy teljesítménnyel nem rendelkezők között, mutat rá Kende-Hofherr Krisztina, a selfmade karrierépítés elkötelezett támogatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.
többféle figyelemfenntartó cliffhanger van, a legkisebbek a betervezett reklámszünetek előtt jönnek, egy közepes méretű az epizód végén, a legnagyobb durranás pedig a szezonzáró epizód végén, hogy tűkön ülve várja a folytatást a néző a nyári, vagy téli szünet alatt. „Arra mindig oda kell figyelni, hogy legyen egy érdekes jelenet, ami nyitva marad” – magyarázza a forgatókönyvíró.
„Az átverés semmilyen módon nem tud hatékony lenni hosszú távon” – vallja Dr. Kulcsár Noémi, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, a Turizmus Intézet vezetője az idegenforgalomra itt-ott még mindig jellemző ügyeskedésekkel kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A legtöbb becsapásnak szerinte akkor vagyunk kitéve, ha tömegturisták vagyunk, ha felkészületlenül megyünk el távoli desztinációkra.
„Nézzük a csodálatos sportot akár a helyszínen, akár a tévében – de ne akarjunk belátni a színfalak mögé” – javasolja Ferkai Marcell, sportkommentátor, akivel a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában a sportban előforduló csalásokról és manipulációról beszélgettünk. Mert a csalás előfordul a nevezésekben, a sporteszközökben, egyáltalán, a sportágak közvetítésében és az olimpiai programban való benntartásában.
A média érdekesebbnek mutatja be az eseményeket, mint ahogy azok valójában történtek, ez természetes érdeke is, ezért születnek a kattintásvadász címek és bombasztikus felütésű hírek. Kenyeres Attilával beszélgettünk az alternatív tényekről és az álhírekről is. A szakember definíciója szerint az alternatív tény az, amikor véleményeket akarnak ténnyé emelni.
„Vannak olyan produkciók, amik nagyon felfokozzák a közönség érzelmeit – ugyanakkor nem biztos, hogy azok a legnehezebb trükkök, amiket bemutatnak” – mondja el Mata Zsuzsa, a Cirkusz Világszövetség igazgatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.
„Két dolgot csinálhat a rendező: talál egy olyan hangsúlyt a műben, ami neki fontos, vagy elkezdi eltorzítani. Ha klasszikusról van szó, akkor az ember itt tudja, hogy egy komoly kockázatot vállal” – mondja el Végh Zsolt, rendező, színész, forgatókönyvíró a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában annak kapcsán, hogy milyen módon tudja befolyásolni a rendező a végeredményt, hogy a néző végtére is mit lát majd a színpadon, vagy a filmvásznon.
„A legrosszabb, ami történhet, hogy nem kételkedsz magadban” – állítja Bebesy Dániel, pénzügyi alapkezelő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A pénzügyi szakember szerint a magabiztosság veszélyezteti leginkább a sikeres döntéshozatalt, hiszen a legfelkészültebb, legtöbb információval rendelkező befektetők sem mehetnek soha biztosra.
„A zöldposztós asztalok mögül kijött a diplomácia, egy közparkban zajlik bábszínház-szerűen, ahogy palacsintasütővel vágják egymást fejbe” mondja el az utóbbi évek diplomáciai fejleményeiről dr. Balázs Péter volt külügyminiszter a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. A diplomata azért hozzátette, a szűkkörű, négyszemközti beszélgetésekben ettől eltérhet a tónus.
„Ha nem tudjuk bizonyítani, hogy mit csinált az illető, akkor teljesen felesleges vele üvöltözni. Ha tudjuk bizonyítani, hogy mit csinált, akkor meg szintén teljesen felesleges vele üvöltözni” – mutat rá a volt rendőrkapitány.
