A roma vagy a cigány szó használatában nincsen önmagában értékítélet” – Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes, Verzió Emberjogi Dokumentumfilmfesztivál kurátora, Blinken Osa Archívum programvezetője

„Más karaktereknek vannak keresztnevei, de a cigányok sokszor Cigány1 és Cigány2 megkülönböztetéssel szerepelnek” – meséli Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arról, honnan jött az ötlet, hogy előmozdítsa a kisebbségek megfelelő, valóságosabb megjelenítését a média és a filmek világában.

Hogy kommunikáljunk, ahhoz erőre van szükség – Vida Gusztáv, a Rewind Kreatív Ügynökség alapítója, kreatívigazgató, kreatív szakember

„A túlzott profizmus nem biztos, hogy befogadható abban az állapotban, amikor még mindenki az ösztöne és a szíve hajt és azok a legjobb dolgok, amiket saját maguk csinálnak meg. A túl kicsi szervezet nem tud énazonos sem lenni sem azzal, hogy megérkeznek idegen figurák az ügynökségi világból kommunikációról beszélnek idegen szavakkal” – magyarázza Vida Gusztáv a Krízisek és pofonok podcastban.

„Minden változás alapja a felismerés” – Dorozsmai Viki Mindhӕcker, viselkedési tervező, viselkedési elemző

„A párom jó esetben meg tudja állapítani, hogy mi bajom van, de nem elvárható – a gondolatolvasás nem a párkapcsolat sajátja. Sőt, nem feladata senkinek kitalálni az én gondolatomat” – hívja fel a figyelmet Dorozsmai Viki Mindhӕcker, hozzátéve, ha azt várom, hogy valaki külső fél engem egészítsen ki, akkor abban valamelyik fél el fog fáradni.

„Nem látom azt, hogy ez a hajó már elment volna” – Nagy Réka „Ökoanyu” klímakommunikációs szakember

„A klímakommunikáció hatalmas kihívása, hogy olyan dolgokról beszél, amik nem annyira láthatóak” – hívja fel a figyelmet Nagy Réka „Ökoanyu” klímakommunikációs szakember a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Láttam olyat is, amikor a börtön jobb lehetőségeket nyújtott, mint a szabad élet” – Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus

„A szabadságmegvonás hatalmas büntetés. Ha egy luxushotelbe raknának be egy évre, az is óriási büntetés. Nem a körülményeknek kell jónak lenni, az a büntetés, hogy nem mehetsz ki, amikor az anyád beteg, nem mehetsz ki az apád temetésére, nem érintkezhetsz senkivel, nem csinálhatod azt, amit akarsz, olyan emberekkel vagy összezárva, akikkel nem szeretnél” – mondja el Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában.

„Elvesztik a jelentésüket az önhiba vagy nem önhiba kérdésfelvetések, amikor az ember jobban megismerkedik egy másik ember élettörténetével” – Breitner Péter szociális munkás, a Van esély Alapítvány kuratóriumának elnöke

„Ott kell állni mögötte egy szociális munkásnak szoros emberfogásban, aki segít átlépni neki azt a küszöböt” – mondja el Breitner Péter szociális munkás, a Van esély Alapítvány kuratóriumának elnöke a hajléktalanok támogatásával kapcsolatos hitvallásáról a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Ha időnyomás van, az növeli a kompromisszumkészséget” – Vajda János ügyvéd, pszichológus, A csak a pszichológusom jelenlétében című könyv szerzője, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere

a sikeres tárgyalás az, amikor mindenki képes több értékkel távozni az asztaltól. Az üzleti tárgyalások persze leginkább pszichológiáról szólnak. „A tárgyalási helyzet ugyanannyira szolgál arról a megoldandó problémáról, helyzetről, áruról, szolgáltatásról, mint a tárgyaló emberek emócióiról, egójáról meg a pszichológiai igényeiről

„Vérig van sértve, ha kidobatom vele a kukába” – Dr. Kókai-Nagy Viktor, a szigetes rendezvények volt biztonsági vezetője, református teológus

„Sokan teljesítménytúrának fogják fel, hogy be tudnak-e csórni valamit, vagy nem. Legyen boldog vele, nem azon fog múlni a fesztivál bevétele, hogy ő be tudott csempészni egy üveg Jagermeistert” – magyarázza a volt biztonsági vezető, megjegyezve, hogy a vendég aztán vérig van sértve, ha kidobatják vele a kukába”.

„Orvosként ugyanúgy kell válaszolnom, függetlenül attól, hogy a kezelés öt forint is lehet, meg ötmilliárd is” – Dr. Szabó Léna gyermek-neurológus, Semmelweis Egyetem Gyerekklinika, Neurológia osztályvezető

„Az életminőség nem attól függ, hogy tudok-e járni, vagy sem, hanem hogy amiatt, mert nem tudok járni, mennyire vagyok korlátozva azokban a dolgokban, amit csinálni szeretnék” – magyarázza Dr. Szabó Léna gyermek-neurológus, a Semmelweis Egyetem Gyerekklinika Neurológia osztályának vezetője, hozzátéve, ami igazán nehéz, az a diagnózis közlése és a diagnózis elfogadása. Amikor az ember már tud valamilyen terápiát mondani, az már fényévekkel jobb helyzet, akkor már valamilyen reménysugarat tud adni.