Igazi homok, igazi vér – Antal Csaba, díszlettervező

A színház az ókori Görögországban és Rómában valódi tömegműfaj volt, a „kenyeret és cirkuszt” szellemében látványos tömegrendezvényeknek adott helyet az aréna. Az antik arénák egyenes leszármazottai a mai stadionok, a gladiátorütközeteket ma már talán showműsornak is mondhatnánk, igaz, szerencsére nem életre-halálra küzdenek egymással a résztvevők. Antal Csaba Jászai Mari-díjas díszlet- és látványtervező számtalan nagyszabású produkció színrevitelében vett már részt, köztük olyan antik helyszínen zajló előadásokon, ahol a nézők szabályosan összeverekedtek egymással, az ókori látványelem megidézését pedig valódi vér szétlocsolásával érték el.

A Krízisek és pofonok podcast legutóbbi epizódjában arról is beszélgettünk Antal Csabával, hogy az opera vizuális nyelvezete óriási megújulásban van, a jelenről és a jövőről tud beszélni, érdekes módon most azt opera vizuális nyelve húzza maga után a drámai színjátszást, ami korábban elképzelhetetlen volt. Fontos, hogy az előadásban mindenkit lekötő látvány legyen, és a néző elhiggye, hogy minden most és itt helyben történik. „Egy idő után abban a térben a színész egy hőssé válik – és nézőként elfelejtem, hogy miből van a tér” – mondja Antal Csaba.

Az epizódban arról is beszélgettünk, hogyan oldódnak meg a viták a rendező és a látványtervező-díszlettervező között. Egy vizuális nyelv és egy rendezői nyelv nem ugyanazon az útvonalon halad, de a cél érdekében valahol majd érintkezik, ez a tapasztalata Antal Csabának, aki azt is felidézi, milyen módon fogadták Japánban azt a látványterv ötletét, mikor felvetette: olvasszák le a havat a Fudzsijámáról.

Tetszett a beszélgetés? Hallgass bele más adásokba is! Beszélgettünk már manipulációról a harcászatban, a borok világában, a történelemben, az irodalmi bestsellerek kapcsán, a divatban és az építészetben is. De megtudhatod azt is, hogyan hat a manipuláció a bűnügyek esetében, vagy hogy jellemző-e az állatvilágra!