„Onnantól kezdődik a bűntudat, ahogy megjelenik a második csík a teszten” Semjén Nóra, Anyakivan

„A hatalmas emancipációval irtózatosan megszívattuk magunkat – hogy minden feladatot mi láthassunk el, de mellette dolgozhassunk is. Rengeteg terhet mi teszünk saját magunkra” – hívja fel a figyelmet Semjén Nóra, az Anyakivan alapítója.

„Nagyon egyszerű annak az utasnak a kiszúrása, aki bliccelni próbál” – Müller Gergely, BKK mentor utaskoordinátor

„A domináns utastípus teljesen más ügyfélkezelést kíván, mint egy objektív típus. Más a metakommunikáció, a testbeszéd. A domináns típussal szemben a hivatalos nézést gyakorlom, ami a homlok közepe” – magyarázza Müller Gergely. Ha valaki gyerekkel közlekedik és pótdíjazásra kerül sor, olyan hangszínt és testbeszédet kell használni, hogy a gyerek ne rémüljön meg.

„Érdemes végiggondolni hogy az emberek hány százalékának lesz az releváns és fontos” – Végi Réka, közérthető kommunikáció szakértő

Az érthetőség egy érzés is tud lenni, amikor képben vagyok, nem kell keresnem az információt. nem akarnak átvágni, nem vesznek hülyére, és tudok valamit kezdeni azzal az információval, amivel találkoztam

„Engem a szakmában úgy ismernek, mint egy pszichotroll” – Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus

„Engem a szakmában úgy ismernek, mint egy pszichotroll” – mondja Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Pszichosztriptíz és a Pszichobiznisz című könyvek szerzője, az Akarsz róluk beszélni? Facebook csoport alapítója nem fél a darázsfészekbe nyúlni ha a szakmájáról van szó

„Jó az, ha valaki a Tiktokon is el tudja magyarázni” – Falyuna Nóra, tudománykommunikációs szakember, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

„Ha az újságíró rossz helyen vágja el a mondat végét, akkor a tudományos közegben az jöhet le a kutatóról, hogy egy rossz szakember” – mutat rá Falyuna Nóra, sok tudós miért ódzkodik attól, hogy nyilvános, laikusoknak szóló kommunikációban vállaljon szerepet.

„A konfliktushelyzet a másikkal való találkozásból keletkezik” – Fiala János, riporter

Nem akarok hülyékkel beszélgetni nem akarok egy olyan valósággal velük beszélgetni írásban, ami nem azonos azzal, amilyen tartalmat én előállítottam. Az, hogy az ő bolondos fejükben mindaz, amit én csinálok, milyen leképeződéssel bír, az engem hidegem hagy

„A mi szükségleteink irányítják a beszélgetéseinket” – Gönczy Andrea mediátor, a Kérlek, érts meg! tréning társalapítója

„Az önbizalom nem az, hogy leuralok másokat, hanem hogy a magam bőrében komfortos vagyok” – vázolja fel az erőszakmentes kommunikáció alapjait Gönczy Andrea mediátor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Mindenről kell, mindenről lehet és mindenről muszáj beszélni” – Jámbor Eszter, a Testsuli alapítója, kommunikációs szakember

A tabukról keveset tudunk, azért félünk, meg szorongunk tőlük, erről beszélünk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „Azért nehéz ezekről a dolgokról beszélni, mert nem beszélünk róluk” – vallja Jámbor Eszter, a Testsuli alapítója, kommunikációs szakember, aki kifejezetten tabuknak számító témák közbeszédbe emelésével foglalkozik.

„A valóságban nem választunk, hanem mindig ugyanazok a dolgok történnek velünk” – Majzik Máté tréner, pszichológus, az Impact Works tréning üzletágának vezetője

a visszajelzés számít a fejlesztés legolcsóbb eszközének. Ezért is kell a vezetőket megtanítani arra, hogyan tudnak hatékonyan visszacsatolást adni. „A fiatal munkavállalók kérik, igénylik, sokszor kifejezetten követelik a visszajelzést” – hívja fel a figyelmet Majzik Máté.

„A tisztelet az első, ami megakadályozza az embert a reális értékelésben” – Fáy Miklós, kritikus

„El fogom mondani, hogy ide ne jöjjön senki, mert rosszul fogja érezni magát” – vázolja szakmai felfogását Fáy Miklós kritikus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.