„Erőfeszítést kell és érdemes is tenni azért, hogy az embernek megmaradjanak a kapcsolatai” – Albert Fruzsina, osztályvezető kutatóprofesszor, Család és Társas Kapcsolatok Kutatási Osztály, Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet

„A magány a szubjektív megélése annak, hogy a kapcsolataimban hogyan érzem magam” – hívja fel a figyelmet Albert Fruzsina szociológus, kapcsolati hálózat-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Vérig van sértve, ha kidobatom vele a kukába” – Dr. Kókai-Nagy Viktor, a szigetes rendezvények volt biztonsági vezetője, református teológus

„Sokan teljesítménytúrának fogják fel, hogy be tudnak-e csórni valamit, vagy nem. Legyen boldog vele, nem azon fog múlni a fesztivál bevétele, hogy ő be tudott csempészni egy üveg Jagermeistert” – magyarázza a volt biztonsági vezető, megjegyezve, hogy a vendég aztán vérig van sértve, ha kidobatják vele a kukába”.

„Orvosként ugyanúgy kell válaszolnom, függetlenül attól, hogy a kezelés öt forint is lehet, meg ötmilliárd is” – Dr. Szabó Léna gyermek-neurológus, Semmelweis Egyetem Gyerekklinika, Neurológia osztályvezető

„Az életminőség nem attól függ, hogy tudok-e járni, vagy sem, hanem hogy amiatt, mert nem tudok járni, mennyire vagyok korlátozva azokban a dolgokban, amit csinálni szeretnék” – magyarázza Dr. Szabó Léna gyermek-neurológus, a Semmelweis Egyetem Gyerekklinika Neurológia osztályának vezetője, hozzátéve, ami igazán nehéz, az a diagnózis közlése és a diagnózis elfogadása. Amikor az ember már tud valamilyen terápiát mondani, az már fényévekkel jobb helyzet, akkor már valamilyen reménysugarat tud adni.

„Tisztázni kell, hogy első körben nem a vezérigazgatóval fog beszélni” – Futó Ilona ügyfélszolgálati szakértő, az ügyfélcentrikus.hu alapítója

„A nyomógombos ügyfélszolgálat nem az ügyfélről szól, hanem hogy mire képes az az ügyfélkezelő munkatárs, akihez kerül. Ha az ügyfél rányom egy gombra, akkor amögött csak olyan kolléga ülhet, aki képes annak az ügynek a megoldásra” – mutat rá minden reklamáló rémálma, a telefonmenüs rendszer valós hasznára Futó Ilona ügyfélszolgálati szakértő, az ügyfélcentrikus.hu alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában

„Attól nem lesz bölcsebb az ember, hogy közel van a halálhoz” – Bíró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa

„A pszichológiai támogatásnak egyáltalán nem célja, hogy mindenképpen vezessük el a beteget a belenyugvásig” – mondja el Bíró Eszter, a Magyar Hospice Ház pszichológusa, aki úgy gondolja, a tagadás a léleknek egy nem tudatos, bölcs védekezése. A Krízisek és pofonok podcastban természetesen leginkább a kommunikációs feladatok kapcsán diskuráltunk. „Az, hogy ember és ember hogyan szól egymáshoz, az a legfontosabb. És az a jó hír, hogy ez ingyen van” – mondja a pszichológus, akinek hitvallása: igazat mondjunk, megrendíthetetlenül igazat. A kommunikációs panelek kapcsán rámutat, „hasznos, ha van a tarsolyunkban egy-két konzerv mondat, ha éppen nem jutna eszünkbe semmi”.

„Az írás az a kisebbik fele” – Ócsai Katalin technical communications manager, technical writer

„Igyekezünk úgy hozzáállni, hogy a felhasználó ne érezze úgy, hogy ő inkompetens annak a terméknek a használatában. Nekünk az a célunk, hogy a felhasználó tudja azt a terméket, vagy szolgáltatást használni” – mondja el Ócsai Katalin technical writer. „A specifikációban benne volt, de nem az történt, ami az elvárható viselkedés – nézzük meg, hol csúszott el a dolog” – mutatja be a kontroll és ellenőrzés funkciót a munkájuk során a szakember. Hiszen végső soron arra kell gondolniuk, hogy miért létezik egyáltalán ez a termék, ez a szolgáltatás.

„Az LMBTQI+ emberek nagyon sokfélék” – Dombos Tamás melegjogi aktivista, Háttér Társaság szociológus szakértője

Az lmbtqi kategóriák a többségi társadalom számára lehet, hogy nehezen követhetők, de Dombos Tamás azt vallja, minden csoportot úgy érdemes nevezni, ami a számukra a legkomfortosabb. A Krízisek és pofonok podcastban sokat beszélgettünk a coming out nehézségeiről is.

„Új kihívást akkor talál az ember, ha az előzőt lezárta” – Csatlós Csilla, executive coach

Észre kell venni, mikor jön el az a pont, amikor az ember elunja a munkáját, amikor megszürkül az egész és rutinná válik. „Hol van az a pont, ahol utoljára éreztem, hogy igazán jól vagyok, mi az, amit újra meg akarok találni” – teszi fel a kérdést Csatlós Csilla, executive coach, aki leszögezi azt is: „Soha nem késő. A késő az nem létezik egy karrierváltásban”.

„Ha nem hívnak be állásinterjúra, nem tudom megmutatni” – Juhos Andrea karriertanácsadó, LHH Magyarország ügyvezető partnere

. „Egy bizonyos életkor fölött a publikus álláshirdetésekre való jelentkezés teljesen felesleges” – világít rá Juhos Andrea, aki azt javasolja, az életkort nem érdemes a név és az email cím után a harmadik sorba beírni, mert akkor az a veszély fenyeget minket, hogy csak addig jutnak el az önéletrajz elolvasásában. „Ha valaki be akarja írni az életkorát, akkor legalább a végére írja bele, amikor már elolvasták az életrajzot” – javasolja a karriertanácsadó.

„Az egó az nem fér bele a mi munkánkba” – Ferenczi Szonja, social media stratéga, a Loud communications ügyvezetője

„Nem a konkurenciával versenyezünk, hanem mindenkivel” – hívja fel a figyelmet Ferenczi Szonja, social media stratéga, a Loud communications ügyvezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, azzal kapcsolatban, hogy mi a legfontosabb szempont egy közösségi média stratégia összeállításakor.