„Az élelmiszeripar az emberiség túlélésének záloga” – Dr. Némedi Erzsébet, élelmiszeripari mérnök, biotechnológus

„Az élelmiszerbiztonság egy hatalmas problematikakör része, sokkal nagyobb, mint amiyen dolgok miatt mi itthon szoktunk aggódni” – hívja fel a figyelmet Dr. Némedi Erzsébet, élelmiszeripari mérnök, biotechnológus a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában.

„Mondja el, amit akarunk, de annál többet ne mondjon” – Bátki Pál, ügyvéd

„A válóperes, vagyonelosztásos, gyerekelhelyezéses perekben tényleg csak a legkeményebb utcai harcosok tudják megállni a helyüket” – mondja el Bátki Pál, ügyvéd a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában, ő maga nem is vállal ilyesmit, kizárólag büntetős ügyekben jár el. Így is lát épp elég manipulációs trükköt, mind a külsőségekre, mind a tartalmi részekre vonatkozóan. Ahogy elmondja, az ügyfelek előtt történő beszélgetés egy erődemonstráció, egy showműsor.

„Egy jó tuningnál az alapvetés az, hogy a fékkel kezdődik” – Molnár Sándor, autóipari szakember

Vannak olyan autók, amiket jobban tisztelnek, meglátják a visszapillantóban, lehúzódnak, elengedik, mert olyan erőt sugároz magából – mondja el Molnár Sándor autóipari szakember a Krízisek és Pofonok podcast legújabb epizódjában. Ilyen apró trükk lehet a motorháztetőn felmatricázott „gyorsítócsík” is, amely azt a vizuális hatást váltja ki, mintha a mögöttünk érkező autó a valóságosnál gyorsabban közeledne.

„Az útvonal egyben a kiállítás dramaturgiáját is szolgálja” – Bodóczky Antal, kiállítástervező, médiadizájner

Nem szabad elengedni a látogató figyelmét, vallja Bodóczky Antal, médiadizájner, a MOME adjunktusa, aki számos kiállítás tervezésében, kialakításában vett részt csapatával. Ugyanakkor a látogató óvatos terelése mellett időt kell hagyni arra is, hogy feltöltődjön, legyenek kevésbé intenzív és nagyobb figyelmet követelő részek is a kiállítás anyagában. „A látogatók éhesek lesznek, vécére kell menniük, elfáradnak, ezekkel tisztában kell lennünk” – mondja el Bodóczky Antal a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában.

„Kilóg a lóláb, amint elkezd az ember mórikálni a hangjával” – Ruff-Kiss Ágnes, beszédtechnika tanár

A beszédtechnika javításával szép eredményeket lehet elérni, de a hang szándékos megváltoztatása ugyanakkor garantálja a kudarcot. A hallgatóság pontosan tudni fogja azt, hogy ez megcsinált, mesterkélt, mélyített hang, és egyébként sem hiszi el, mert nem éli át az előadó, amit előad. „Tűpontosan le lehet venni, hogy a másik mit akar elérni és innentől a hanggal való manipuláció meg is bukik” – mutat rá Ruff-Kiss Ágnes, beszédtechnika tanár a Krízisek és pofonokban.

„Bizonyos mértékig egy beleavatkozás az ő viselkedésébe” – Gerlei Béla nyelvhasználati-, és viselkedési szakértő

Azt nagyon jól meg tudják mondani, előre tudják jelezni, hogy mik azok a dolgok, amik majdnem biztos, hogy nem fognak működni. Azt nem tudják megmondani, hogy mi az, ami működni fog” – állítja Gerlei Béla nyelvhasználati- és viselkedési szakértő, akivel a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában az emberi viselkedés terelgetéséről, befolyásolásáról beszélgettünk.

„Ez a 400 fegyveres nem feltétlenül a legjobb ómen” – Dr. Czövek Tamás, a Pünkösdi Teológiai Főiskola docense, református lelkész

Tabu témákhoz nyúltunk a legutóbbi Krízisek és Pofonok epizódban, amelyben vallásról, hitről, egyházról beszélgettünk. Dr. Czövek Tamás Pünkösdi Teológiai Főiskola docense, a Szentírástudományi tanszék vezetője remek partner volt abban, hogy a Bibliai történeteket a manipuláció irányából is megvizsgáljuk.

„1:7 az arány, hogy mennyi jó dolog kell, hogy egy negatívat kompenzáljon” – Bánhidi Brigitta, leadership coach

Vajon miért a HR az a terület a szervezeten belül, ahol a legnagyobb szerepet kapnak az intrikák? „A munkatársak úgy tartják, mivel te vagy az emberekért felelős, neked panaszkodhatunk” – magyarázza Bánhidi Brigitta leadership coach a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. A pozícióharcok, a céges játszmák is itt csapódnak le a maguk valójában, így ez valóban melegágya lehet a manipulációnak.

Igazi homok, igazi vér – Antal Csaba, díszlettervező

A színház az ókori Görögországban és Rómában valódi tömegműfaj volt, a „kenyeret és cirkuszt” szellemében látványos tömegrendezvényeknek adott helyet az aréna. Az antik arénák egyenes leszármazottai a mai stadionok, a gladiátorütközeteket ma már talán showműsornak is mondhatnánk, igaz, szerencsére nem életre-halálra küzdenek egymással a résztvevők.

„Pont akkora átverés, amekkorának tűnik” – Mehlhoffer Tamás, fenntarthatósági kommunikációs szakértő

A globális felmelegedés, a klímapánik fokozódásával egyre nagyobb a nyomás a cégeken, hogy tegyenek meg mindent működésük környezetkárosító hatásainak kiküszöbölésére – legalább csökkentésére. Ezt sokan a szavak szintjén, vagy látszattevékenységeken keresztül próbálják meg megúszni.