Bejegyzések tőle Bőhm Kornél
„Megfigyelhető egy stratégiai apolitikusság” – Barna Emília, szociológus, populáris zenekutató
Az előadók egy részénél megfigyelhető egy „stratégiai apolitikusság”, vagyis közéleti szerepléssel, állásfoglalással nem akarják megosztani a közönségüket. „Másoknál látszik a dalszövegekben egy finom igazodás a politikai hatalomhoz. Ebből pedig komoly materiális előnye származhat az előadónak” – hívja fel a figyelmet Barna Emília.
„Az újrakiadásnál meg kellett keresni, hogy mi maradt ki” – Borbás Andrea, irodalomtörténész, muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának munkatársa
„A feljegyzések a memoár esetében már visszatekintve születnek meg, ott már lehet kozmetikázni, retusálni a megtörtént dolgokat. A naplónál nem az a szándék, hogy utólagosan retusált önarcképet fessen meg. Az asztalfióknak leírja, hogy mennyire rossz és ezt jó mélyen elrejti” – mondja el Borbás Andrea irodalomtörténész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában
„A 18 század óta igazából mindig csak vesztes ügyek voltak” – Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja
„Az hogy valaminek a múltban mi volt a jelentése és a jelentősége, azt a jövő dönti el” – mondja Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel Történelem, politika, történelempolitika című könyve kapcsán beszélgettünk.
„Amikor megakadályozzák, hogy bizonyos mondatok elhangozzanak” – Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató, ELTE ÁJK docense
„A véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan típusú jog, ami korlátozható – tehát nem lehet bármit, bármiről” – mondja el Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában
„Az öreg néne őzikéjét senki sem tudja megelőzni” – Bíró Ferenc, diafilmgyűjtő, könyvtáros
„Itthon készült a Rákosi Mátyás 60 éves, vagy a Rákosi Mátyás harcos élete, amelynek a szerkezete ugyanolyan, mintha Petőfi Sándor harcos életéről beszélnénk, szülői ház, oktatási intézmények tűnnek fel”
„Külföldi politikusok testi adottságain nem szabad viccelődni” – Fülöp Márton történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, politikai humor, szatíra kutatója
A gyári dolgozókhoz igazodva jelenik meg: csavarok és kémények kiveszik a részüket a küzdelemből, Logós Lali, Selejt Tihamér és Tüdőficam Ede a notórius táppénzcsaló képviselik a rossz példát.
„Szemérmesen el van hallgatva bizonyos játékokban” – Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató
„A társasjáték minden eleme kommunikál és minden eleme tud ideológiát közvetíteni” – húzza alá Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.
„Fegyverként használja a szavakat” – Ránki Sára, bűnügyi nyelvész
A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is. „Az ember tűréshatára nő meg annyira a nyelvvel kapcsolatban, hogy sokkal többet enged meg” – hívja fel a figyelmet Ránki Sára, aki hangsúlyozza sokat számít, hogy ki a nyelvhasználó, aki megengedi magának ezeket a kifejezéseket. „Ha én ezt így használom, akkor ehhez nektek is jogotok van” – ez az üzenete annak, ha a hatalom korábbi határokon átlépő kifejezéseket használ.
„A szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia” – Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa
„Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.
