„Átrakják egy párezer kilométerrel odébb” – Segyevy Dániel geográfus
Azért készült ilyen lassan mert ez a méretarány volt a határa annak, amit a Szovjetunióban még nem titkosítottak
Bejegyzések tőle Bőhm Kornél
„A béke szó fosztóképzőt jelentett valójában” – Unger Gabriella történész, levéltáros
„A béke szót hozzákötötték mindenhez, ez kifejezetten egy propagandatechnika volt. Munkával védjük meg a békét, tanulással védjük meg a békét. Ez egy fosztóképzőt jelentett valójában, ami a békepap kifejeznél nyilvánult meg a legjobban” – mutat rá Unger Gabriella.
„A nap végén ezeket is levágják” – Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus
„Az egy tévhit, hogy van olyan, hogy halállal nem járó állati eredetű termék” – állítja Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő rámutat, a nap végén ezeket az állatokat is levágják. „Ha mindenki háztáji marhát szeretne fogyasztani, akkor az űrben kell majd legeltetni őket. Nincsen annyi földterület, amivel 8 milliárd embert el lehet látni legelőn legeltetett marhákkal”
„Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – Hammer Ferenc, második felvonás
„Van olyan, hogy az ember megalkuvó” – mondja el Hammer Ferenc szociológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi oktatójával folytattuk a pár hete megkezdett beszélgetést – ezúttal a csendről és az elhallgattatásról volt szó. Hammer Ferenc tapasztalatai szerint ugyanis a lényegi problémák és a releváns kutatási területek helyett sok tudós, kutató kényszerül arra, hogy magát védve kevésbé forró területekről publikáljon. „Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – mutat rá a szociológus.
„Az alapkérdés, amire válaszolnunk kell tudni, hogy mit akarunk elérni?” – a nyelvhasználat és viselkedés szakértője
„A nyelvhasználat és a gondolkozás kapcsolódik egymással” – mondja el Gerlei Béla a nyelvhasználat és viselkedés szakértője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Karrier Intézet alapítója, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervezés szakképzés vezetője arra is rámutat amikor egy bizonyos szót, kifejezést kimondunk, olyan mintha egy gombot nyomogatnánk, az érzelmi reakció az emberben automatikusan keletkezni fog.
„Ez a kultusz építés 1.0” – Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense
„A kommunista személyi kultuszok rendkívül személytelen jelenségek voltak” – hangsúlyozza Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi, az értékek, tulajdonságok, amiket hozzá társítottak, elvont és absztrakt értékek voltak – olyan értékek, amiket a rendszer promotálni akart. Sőt, a kultusz tárgya is sokszor beavatkozott a kultuszépítés visszafogásába. „Mindent, amit sikerként lehet kommunikálni, azt a vezér személyével kell azonosítani – ez a kultusz építés 1.0” – magyarázza Apor Balázs.
„A pont az új felkiáltójel” – Hammer Ferenc, szociológus
„Hallották, hogy gól van, beszaladtak a szobába és rögtön átavanzsáltak médiafogyasztóvá” – meséli a médiafogyasztás mérésének nehézségeiről Hammer Ferenc szociológus, az ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben szó esett a fiatalok változó kommunikációs stílusáról, például arról, hogy „a pont az új felkiáltójel.”
„Hihetetlen gyorsan kitörlődik a politikai és a történelmi emlékezet” – Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense
„Mit kell egy politikusnak csinálnia? Lángost enni, sört inni, azt mutatni, hogy valamilyen módon kapcsolódik a hétköznapjainkhoz” – sorolja Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.
„A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét” – Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója
„Ha ez a zene nem mehet le a rádióban, akkor ne hangozhasson el máshol sem” – mutat rá a könnyűzenére nehezedő szabályozásra Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági működéséről beszélgettünk a könnyűzene vonatkozásában. A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét, mert a művészvilágban nehezebb kontrollt tartani – mutat rá a szakember.
„Kitolja a határokat a beszédmód tekintetében” – Szilágyi Anna, kommunikációkutató, a Szavak csontokat törnek oktatási program kifejlesztője
„Egy csoport nevéhez hozzárendelnek 3-4 nagyon ellenszenves karaktervonást és utána éjjel-nappal ismétlik” – mondja el a bűnbakképzés nyelvi vonatkozásaival kapcsolatban Szilágyi Anna, kommunikációkutató, az „A szavak csontokat törnek” oktatási program kifejlesztője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi felsőfok használata sokszor a manipuláció egyik eszköze.
