Bejegyzések tőle Bőhm Kornél

„A bizonytalanság az kitetté tesz a manipulációval szemben” – Szabó Eszter Judit, a pszichoforyou alapítója

„Nem meghallgatni akarjuk egymást, hanem elhallgattatni” – mondja el Szabó Eszter Judit, a pszichoforyou alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, a politikai manipuláció egy gyermeki helyzetbe helyezi a másikat, visszazuhanunk egy olyan állapotba, ahol szófogadó, engedelmes gyerekekké válunk, függetlenül attól, hogy már felnőtt emberek vagyunk.

„A GDP-t nem lehet megenni, a kenyeret viszont igen” Szabó Andrea, választásszociológus

„A GDP semmit nem mond, a GDP-t nem lehet megenni, a kenyeret viszont igen” – hívja fel a figyelmet Szabó Andrea szociológus, politikatudós a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve: A hétköznapi emberek számára valójában az infláción keresztül jelenik meg leginkább az, hogy ők hogyan érzik magukat a gazdasági helyzetben, mit értékelnek.

„Megpróbálják a reprezentációt jobban a valósághoz igazítani” – Vécsey Virág kultúrakutató

„Ez egy tudatos vállalás – Hollywood ilyenkor állást foglal” – mondja el Vécsey Virág kultúrakutató az animációs filmekben egyre többször felbukkanó ideológiai tartalmakkal kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója hozzáteszi, a politikai ideológiai vállalásoknál szempont, hogy képes legyen azért bevonzani elegendően nagy közönséget. Így azért ezek a vállalások nem a lehető legprogresszívebbek lesznek és lehetőség szerint nem akarnak nagy ellenállásba ütközni. „Megpróbálják a reprezentációt jobban a valósághoz igazítani” – húzza alá az ideológiai vállalások egyik ilyen irányával kapcsolatban a kultúrakutató.

„A nap végén ezeket is levágják” – Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus

„Az egy tévhit, hogy van olyan, hogy halállal nem járó állati eredetű termék” – állítja Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő rámutat, a nap végén ezeket az állatokat is levágják. „Ha mindenki háztáji marhát szeretne fogyasztani, akkor az űrben kell majd legeltetni őket. Nincsen annyi földterület, amivel 8 milliárd embert el lehet látni legelőn legeltetett marhákkal”

„Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – Hammer Ferenc, második felvonás

„Van olyan, hogy az ember megalkuvó” – mondja el Hammer Ferenc szociológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi oktatójával folytattuk a pár hete megkezdett beszélgetést – ezúttal a csendről és az elhallgattatásról volt szó. Hammer Ferenc tapasztalatai szerint ugyanis a lényegi problémák és a releváns kutatási területek helyett sok tudós, kutató kényszerül arra, hogy magát védve kevésbé forró területekről publikáljon. „Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – mutat rá a szociológus.

„Az alapkérdés, amire válaszolnunk kell tudni, hogy mit akarunk elérni?” – a nyelvhasználat és viselkedés szakértője

„A nyelvhasználat és a gondolkozás kapcsolódik egymással” – mondja el Gerlei Béla a nyelvhasználat és viselkedés szakértője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Karrier Intézet alapítója, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervezés szakképzés vezetője arra is rámutat amikor egy bizonyos szót, kifejezést kimondunk, olyan mintha egy gombot nyomogatnánk, az érzelmi reakció az emberben automatikusan keletkezni fog.

„Ez a kultusz építés 1.0” – Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense

„A kommunista személyi kultuszok rendkívül személytelen jelenségek voltak” – hangsúlyozza Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi, az értékek, tulajdonságok, amiket hozzá társítottak, elvont és absztrakt értékek voltak – olyan értékek, amiket a rendszer promotálni akart. Sőt, a kultusz tárgya is sokszor beavatkozott a kultuszépítés visszafogásába. „Mindent, amit sikerként lehet kommunikálni, azt a vezér személyével kell azonosítani – ez a kultusz építés 1.0” – magyarázza Apor Balázs.