Bejegyzések tőle Bőhm Kornél

„Attól nem lesz bölcsebb az ember, hogy közel van a halálhoz” – Bíró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa

/ , /

„A pszichológiai támogatásnak egyáltalán nem célja, hogy mindenképpen vezessük el a beteget a belenyugvásig” – mondja el Bíró Eszter, a Magyar Hospice Ház pszichológusa, aki úgy gondolja, a tagadás a léleknek egy nem tudatos, bölcs védekezése. A Krízisek és pofonok podcastban természetesen leginkább a kommunikációs feladatok kapcsán diskuráltunk. „Az, hogy ember és ember hogyan szól egymáshoz, az a legfontosabb. És az a jó hír, hogy ez ingyen van” – mondja a pszichológus, akinek hitvallása: igazat mondjunk, megrendíthetetlenül igazat. A kommunikációs panelek kapcsán rámutat, „hasznos, ha van a tarsolyunkban egy-két konzerv mondat, ha éppen nem jutna eszünkbe semmi”.

„Az írás az a kisebbik fele” – Ócsai Katalin technical communications manager, technical writer

/ , /

„Igyekezünk úgy hozzáállni, hogy a felhasználó ne érezze úgy, hogy ő inkompetens annak a terméknek a használatában. Nekünk az a célunk, hogy a felhasználó tudja azt a terméket, vagy szolgáltatást használni” – mondja el Ócsai Katalin technical writer. „A specifikációban benne volt, de nem az történt, ami az elvárható viselkedés – nézzük meg, hol csúszott el a dolog” – mutatja be a kontroll és ellenőrzés funkciót a munkájuk során a szakember. Hiszen végső soron arra kell gondolniuk, hogy miért létezik egyáltalán ez a termék, ez a szolgáltatás.

„Új kihívást akkor talál az ember, ha az előzőt lezárta” – Csatlós Csilla, executive coach

/ , /

Észre kell venni, mikor jön el az a pont, amikor az ember elunja a munkáját, amikor megszürkül az egész és rutinná válik. „Hol van az a pont, ahol utoljára éreztem, hogy igazán jól vagyok, mi az, amit újra meg akarok találni” – teszi fel a kérdést Csatlós Csilla, executive coach, aki leszögezi azt is: „Soha nem késő. A késő az nem létezik egy karrierváltásban”.

„Ha nem hívnak be állásinterjúra, nem tudom megmutatni” – Juhos Andrea karriertanácsadó, LHH Magyarország ügyvezető partnere

/ , /

. „Egy bizonyos életkor fölött a publikus álláshirdetésekre való jelentkezés teljesen felesleges” – világít rá Juhos Andrea, aki azt javasolja, az életkort nem érdemes a név és az email cím után a harmadik sorba beírni, mert akkor az a veszély fenyeget minket, hogy csak addig jutnak el az önéletrajz elolvasásában. „Ha valaki be akarja írni az életkorát, akkor legalább a végére írja bele, amikor már elolvasták az életrajzot” – javasolja a karriertanácsadó.

„Az egó az nem fér bele a mi munkánkba” – Ferenczi Szonja, social media stratéga, a Loud communications ügyvezetője

/ , /

„Nem a konkurenciával versenyezünk, hanem mindenkivel” – hívja fel a figyelmet Ferenczi Szonja, social media stratéga, a Loud communications ügyvezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, azzal kapcsolatban, hogy mi a legfontosabb szempont egy közösségi média stratégia összeállításakor.

„Hol szokta tárolni a befizetett számlákat, hova szokta vinni az autót, hogy kicseréljék a téli, meg a nyári gumit” – Kánya Kinga gyászkísérő

/ , /

Vannak visszatérő jótanácsok, segítő mondatok, amik valójában nem segítenek. „A gyászoló is keresi az eligazodási pontokat a saját gyászában. Ezek mind megélt veszteségek, csak nehéz ebben a nagy kupacban elkülöníteni, vagy hozzáférni” – mondja el Kánya Kinga gyászkísérő.

„A sportpszichológusnak nem az az elsődleges célja, hogy szuperjó eredményeket érjen el a sportoló, hanem hogy jobban érezze magát a bőrében” – Harsányi Szabolcs Gergő, sportszakpszichológus, a Károli Gáspár Egyetem docense

/ , /

„Örülök, ha egy sportoló jó eredményt ér el, de az fontos, hogy minek az árán teszi ezt” – hívja fel a figyelmet Harsányi Szabolcs Gergő, sportszakpszichológus, a Károli Gáspár Egyetem docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Az az elsődleges szempontom, hogy jó sztori legyen, nem az, hogy jaj, de okos tanulsága van” – Zalka Csenge Virág mesemondó, író

/ , /

Ha most megkérdeznénk tíz embert, hogy szerinte miről szól a Szépség és szörnyetegről, akkor mindenki mondana valamit a Stockholm szindrómától addig, hogy ne ítélj meg senkit a kinézete alapján” – mutat rá Zalka Csenge Virág mesemondó, író a mesék teljesen eltérő értelmezési lehetőségeire a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.