„Az az elsődleges szempontom, hogy jó sztori legyen, nem az, hogy jaj, de okos tanulsága van” – Zalka Csenge Virág mesemondó, író

Ha most megkérdeznénk tíz embert, hogy szerinte miről szól a Szépség és szörnyetegről, akkor mindenki mondana valamit a Stockholm szindrómától addig, hogy ne ítélj meg senkit a kinézete alapján” – mutat rá Zalka Csenge Virág mesemondó, író a mesék teljesen eltérő értelmezési lehetőségeire a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ahogy felhívja rá a figyelmet: a szimbolika nagyon sok mindent megenged. „Ne szűkítsük le az összefoglalással egy opcióra, azt a sok-sok értelmezést, ami a közönség fejében megjelenik” – ez a hitvallása. „Azért szeretem a hagyományos történeteket, mert annyira szimbolikusak, hogy ha elmesélem tíz különböző embernek, mind a tíz másvalamit fog levonni tanulságként” – magyarázza Zalka Csenge Világ.

„Csak olyan mesét mesélek, ami nekem mond valamit. Nekem mindig az az elsődleges szempontom, hogy jó sztori legyen, amit elmesélek, nem az, hogy milyen jó üzenete van, vagy jaj de okos tanulsága van” – húzza alá a mesemondó, akivel a mesék terápiás szerepéről és üzenetközvetítő lehetőségeiről is beszélgettünk a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. Szóba került a mai mesék érzékenyítő, társadalomformáló ereje is. „Szeretek belegondolni abba, hogy lehet-e úgy is erős női karakter valaki, hogy ő gyógyító, vagy mondjuk nem erős, de furfangos, vagy lehet-e valaki úgy hős, hogy hibázik például. Vagy hogy nem sikerül neki adott esetben valami, de aztán megtalálja a módját, hogy mégis javítson a helyzeten, vagy nem az lesz a végkifejlet, amire ő számított de mégis megtalálja a boldogságát csak más úton” – ezek a megközelítések a jövő generációját is formálják, erősítik.