Március bolondja

Nagy verseny lehetne a jól és a rosszul sikerült április elsejei céges beugratások számának összevetése. Amennyire vissza tudok emlékezni, akkora öngólt még senki nem hozott össze április elseje apropóján, mint most a Volkswagen, amely egy “kiszivárgott” közlemény szerint Voltswagenre akarta magyarosítani a nevét az Egyesült Államok autópiacán. A pszeudo üzenet szerint a cég ezzel is mutatta volna, mennyire elkötelezett az elektromos autózás mellett.

Ami miatt ennél nagyobb bajt nehéz volna felidézni, az az, hogy a hírt a tőzsde kedvezően fogadta, és jelentősen felment a VW részvényeinek értéke. Innentől pedig ez nem vicc, hanem a piac félrevezető befolyásolása, amiért eljárást is nyakába kap a cég. De ennél is több sebből vérzik a dolog. Az április elsejére szánt céges viccek – ha már egyáltalán szükség van rájuk -, nem kerülhetnek ki több nappal előre. Egy nappal a nevezetes bolond dátum előtt még elmegy, és akkor elsején jöhet a nagy önleleplezés. De a tényleges üzletmenetben egy hírnek látszó hírt annak is fog venni a piac. A Volkswagen ráadásul első körben cáfolta, hogy bolondok napi bolondozás volna a névváltás, ez pedig már szándékos félrevezetés – és hazudozás.

Amire pedig bármelyik hírfogyasztó azonnal gondol: a dízelbotrányba nyakig elmerült Volkswagen Amerikában mentené a menthetőt és meghirdeti az elektronikus autózás forradalmát. Amiről aztán kiderül, hogy csak vicc volt, úgyhogy igazából csak feldobtak egy méretes pofont és aláálltak újfent. Ha esetleg valaki kezdte volna elfelejteni a dízelsvindlit. Katasztrófa.

Jó és rossz példák

Vannak persze kedves, jól sikerült áprilisi tréfák is: nagyot ment annak idején a Burger King balkezeseknek kifejlesztett Whopper-e.

 

De a BMW is sportot űz a nagyvonalú viccekből, például ingyen elvihető autóval is “vicceltek” már. A ’80-as évek óta jönnek elő jobbnál jobb ötletekkel. 1987-ben például őrületbe kergettek pár BMW tulajdonost azzal, hogy a kocsin lévő embléma alapján kell megnézni, valódi-e az autójuk.

Többször okozott valódi, emberéleteket követelő katasztrófát, sőt, háború kipattanásával is fenyegetett már az április elsejére szánt humor. Máskor színvonaltalan vicc okozott brandet roncsoló hatást. Ilyen volt például a román Playboyban megjelent vicces cikk arról, hogyan kell otthon megverni a nőket úgy, hogy ne hagyjon nyomot. Ebből még tüntetés is fakadt.

Kárt nem okozott, de emlékezetesen félresikerült a Google / Gmail 2016-os áprilisi vicce is. Ennek során a gmail-ben írt levelekbe nem kívánt mikrofon-eldobós Minon-os emoji került be és sértették vérig a címzetteket a feladók nevében. Állítólag több vétlen levélírónak került ez az állásába, és még nap közben levette a Google ezt a “feature-t”, és azt írták, úgy látszik, magukat verték át ezzel a leginkább.

Kell-e viccelnie egy márkának, csak azért, mert április elsején ez a szokás? Nyilván, nem kell. Ha jól sikerül a tréfa, az persze sokat épít a branden, de a kockázatok is nagyok, amiket nem feltétlenül érdemes bevállalni. Erről tanúskodik a rendkívül bölcs Microsoft. Itt idén jó előre, belső levelezésben kérték fel valamennyi részleg valamennyi munkatársát, hogy eszükbe ne jusson bármilyen április elsejei tréfa. IT cég: fő a biztonság…