Nem kerek mese

A KerekMese sorozatot jegyző házaspár a gazdasági média ünnepelt sztárja volt, írt róluk a Forbes, az Index, a G7, a 24.hu, és persze a main stream média bulvárosabb része is tenyerén hordozta őket a Nők Lapjától az Éva magazinon át a ripostig mindenki.

A mesesorozatot magas színvonallal aligha lehet vádolni, maguk a készítők is a magas nézettségi adatokkal vágtak vissza a fanyalgóknak.  A minőség és a népszerűség ugyan nagyon ritkán jár kéz a kézben, de egy Youtube csatornával szemben tényleg elég nehéz erős érvet találni, ha ennyire közepébe trafálja a célközönségét. Inkább azzal volna feladat, hogy kerüljön magasabbra a léc, de ezt nem lehet számonkérni egy kétszemélyes mikrovállalkozáson Bogyó és Babóca országában.

A házaspár eddig biztos kézzel kormányozta a hajót, tévedhetetlen ízléssel (-telenséggel) ontotta a gyagya filmeket, és azért ne legyen kétségünk, most sem futott zátonyra a hajó. De figyelmetlenek voltak, vagy éppen a civil jogvédők voltak túl figyelmesek, és ezúttal egy kevésbé átgondolt epizód miatt sikerült címlapra kerülnie az eddigi médiakedvenceknek.

Az örökbefogadást anyagi nyerészkedésért (segélyért) végző, koszos, bunkó, fogatlan család sztereotípiája kiverte a biztosítékot sokaknál, ami biztosan sokat ártott a tündibündi brandnek, ahogyan az is, hogy a kiadás előtt álló könyvek piacra vitelétől hangosan elállt a Kolibri kiadó.

Ahogyan egy civil szervezet rámutatott, a korábbi cigányábrázolások sem voltak éppen problémamentesek Tomi és a többiek világában.

Ami egyébként nem is könnyű dolog, van, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, ahogyan a szintén 12 milliós nézettségnél tartó Gyerekdalok “Hopp Juliska, Hopp Mariska” opuszában szerepel. Itt a két nem cigány kislány egészen belegabalyodik a táncolásba, de szerencsére megérkezik két cigánylány egy szintén zenésszel és eljárják a nótát (mert Sári, Kati tudja, hogy kell járni.)

Nem gondolom, hogy a Kerekmese készítői kifejezetten ártani akartak volna, aligha céljuk bármilyen, akár rasszista előítélet fokozása. Csupán mindig a könnyebbik utat választják, a könnyebbik út pedig a sztereotípiák ábrázolása, amelyet könnyebb ábrázolni, mint megváltoztatni.

Amit viszont számon lehet kérni, hogy mérjék fel annak felelősségét, hogy kisfilmjeik – összesítve – már egymilliárd kattintásnál járnak, bármilyen “üzenetük” – ha van egyáltalán, hatványozott erővel csapódik be már a legfiatalabb nézőközönségbe is. A Kerekmese sorozat nem szokott kockáztatni, mindig a triviális, kézenfekvő, faék egyszerűségű dolgokat mutatja be a világból, a lehető legszimplábban. Ezért kellene némi érzékenység és felelősségérzet, ha véletlen feldolgoznak bonyolultabb témákat. Az ég kék, a fű zöld, a fogmosás egészséges, a cigányok segélyért fogadnak örökbe gyerekeket. A világ ennél összetettebb és nem könnyű boldogulni benne.