„Érdemes végiggondolni hogy az emberek hány százalékának lesz az releváns és fontos” – Végi Réka, közérthető kommunikáció szakértő

„Az érthetőség egy érzés is tud lenni, amikor képben vagyok, nem kell keresnem az információt. nem akarnak átvágni, nem vesznek hülyére, és tudok valamit kezdeni azzal az információval, amivel találkoztam” – jellemzi az érthető kommunikáció kritériumait Végi Réka, közérthető kommunikáció szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember arról is beszél, hogy a közérthető kommunikáció előbb volt mozgalom, mint szakma, hiszen egy jogvédelmi irányzat követelései váltak át kommunikációs eszköztárrá. „Aki a szöveget írja, nézőpontot tudjon váltani – ez az első lépés a közérthető fogalmazás felé” – magyarázza Végi Réka, aki rámutat, óriási munka közös nevezőre hozni az üzenetet az eltérő hátterű célcsoportok között,  vagyis az általános közérthetőség szintjére eljusson egy ÁSZF.

Ahol a szövegértési képességek alacsonyabbak, ott a digitális készségek is alacsonyabbak – hívja fel a tapasztalatokra és a kutatási eredményekre a figyelmet Végi Réka. A közérthető kommunikáció szakértő úgy látja, hogy az üzenet célcsoportjainak nagyon sokszor már az is kihívást okoz, hogy miért van ez a levél a kezében, mit akarnak tőle. Ezek a szövegek nem arról szólnak, hogy gyönyörködtessenek, nem arról szólnak, hogy olvassa végig – nem akarnak kihívást állítani. A Krízisek és pofonok podcastban az is szóba került, hogy a hivatalok bikkfanyelvezete mellett a cégek is küzdenek a közérthetőség kérdésével. „A cégek arra a felismerésre jutnak, hogy jól felfogott érdekük, hogy foglalkozzanak vele. Versenyelőnyt jelent, az ügyfélélmény olyan fontos része, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül” – mondja erről Végi Réka közérthető kommunikáció szakértő.