„Hihetetlen gyorsan kitörlődik a politikai és a történelmi emlékezet” – Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense

„Mit kell egy politikusnak csinálnia? Lángost enni, sört inni, azt mutatni, hogy valamilyen módon kapcsolódik a hétköznapjainkhoz” – sorolja Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét” – Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója

„Ha ez a zene nem mehet le a rádióban, akkor ne hangozhasson el máshol sem” – mutat rá a könnyűzenére nehezedő szabályozásra Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági működéséről beszélgettünk a könnyűzene vonatkozásában. A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét, mert a művészvilágban nehezebb kontrollt tartani – mutat rá a szakember.

„Kitolja a határokat a beszédmód tekintetében” – Szilágyi Anna, kommunikációkutató, a Szavak csontokat törnek oktatási program kifejlesztője

„Egy csoport nevéhez hozzárendelnek 3-4 nagyon ellenszenves karaktervonást és utána éjjel-nappal ismétlik” – mondja el a bűnbakképzés nyelvi vonatkozásaival kapcsolatban Szilágyi Anna, kommunikációkutató, az „A szavak csontokat törnek” oktatási program kifejlesztője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi felsőfok használata sokszor a manipuláció egyik eszköze.

„Maga a támadás egy üzenet” – Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő

„Maga a támadás egy üzenet” – magyarázza Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a terrorizmus propagandájáról beszélgettünk. A szakértő hozzáteszi, „a terroristáknak egy konfliktus fenntartása a létfenntartásuk; akkor léteznek, ha van konfliktus”. Tárik Meszár elmondja, a terroristáknak az az érdekük, hogy a konfliktus az folytatódjon és ne szűnjön meg. A szakértő felhívja arra is a figyelmet: „A dzsihád maga nem azt jelenti, hogy másokat kell felrobbantgatni.”

„Nem szabad félni a vezetőtől” – Metz Rudolf, a Politikatudományi Intézet kutatója, politológus

„A rossz vezetésben az a legborzasztóbb, hogy az valahogy nagyon hatékony” – mondja el Metz Rudolf, Politikatudományi Intézet kutatója, politológus, a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Corvinus Egyetem docense rámutat: egy nagyobb közösségben sokkal több mindent megengednek egy vezetőnek, mint egy kisebb közösségben. A beszélgetésben szó került a teflonvédelemről, a vezetőt védő „elhajlási engedélyről” és mesterségesen előállított és fenntartott karizmáról is – de Metz Rudolf fő tanácsa, hogy nem szabad félni a vezetőtől.

„A konferencia színpad médiája” – Csermely Ákos, konferenciaszervező, a Digital Hungary vezetője

nehéz elmagyarázni egy szponzornak, hogy a kevesebb több. „Van olyan, amibe engedünk beleszólni és van olyan, amibe nem engedünk beleszólni” – mutat rá a legfontosabb alapelvekre Csermely Ákos.

„A tudomány egyfajta ellenségképpé válik” – Falyuna Nóra, tudománykommunikációs szakértő

„Egy kívülről jövő beavatkozásnak lehet az az eszköze, hogy egy adott politikai diskurzust úgy befolyásoljanak, hogy nem egyértelmű, hogy ki és milyen célból akar ebbe beavatkozni – és ha algoritmusokkal, chatbotokkal és egyebekkel viszik ezt véghez, akkor nem is nagyon lehet beazonosítani” – mutat rá Falyuna Nóra a külföldről érkező politikai propagandatevékenység egyik súlyos velejárójára.

„A cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék” – T Szabó Csaba vallástörténész

Egy kvázi vallási mozgalmat indít a politikai elit – egy alternatívát szeretne adni az intézményesített vallási kereteknek - a cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék. Amikor kormányok elsajátítanak politikai vallásokat, abból általában nem sült el sok jó dolog – hívja fel a figyelmet T Szabó Csaba, hozzátéve a személyi kultusz azzal jár, hogy kiléptetik ezt a szereplőt az átlagos emberek szintjéről – és többet is várunk tőle, mint egy embertől – innen kezdődik a baj.

„Az az út, ami a reptérről a csodálatos városba vezet, lehetne még szebb” -Papp-Váry Árpád, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem marketing mesterképzésének vezetője, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, márkadoktor

A legtöbb országról alig pár dolog jut eszünkbe. És még az ott élők sem feltétlenül hiszik el, hogy erre lehet építeni” – magyarázza Papp-Váry Árpád.

„Drámaian csökken azoknak a száma akik egy kérdőíves kutatásban szívesen részt vesznek” – Kmetty Zoltán szociológus, a HUN-REN Társadalomtudományi kutatóközpont kutatóprofesszora

Ha egy politikai szereplő csak a jelenben gondolkodik, az el fogja veszíteni az identitását és az identitásvesztés, ha nem is rövidtávon, közép- vagy hosszútávon annak a politikai szereplőnek vagy pártnak a végét jelentheti – mutat rá a szakértő.