„Maga a támadás egy üzenet” – Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő

„Maga a támadás egy üzenet” – magyarázza Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a terrorizmus propagandájáról beszélgettünk. A szakértő hozzáteszi, „a terroristáknak egy konfliktus fenntartása a létfenntartásuk; akkor léteznek, ha van konfliktus”. Tárik Meszár elmondja, a terroristáknak az az érdekük, hogy a konfliktus az folytatódjon és ne szűnjön meg. A szakértő felhívja arra is a figyelmet: „A dzsihád maga nem azt jelenti, hogy másokat kell felrobbantgatni.”

„Nem szabad félni a vezetőtől” – Metz Rudolf, a Politikatudományi Intézet kutatója, politológus

„A rossz vezetésben az a legborzasztóbb, hogy az valahogy nagyon hatékony” – mondja el Metz Rudolf, Politikatudományi Intézet kutatója, politológus, a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Corvinus Egyetem docense rámutat: egy nagyobb közösségben sokkal több mindent megengednek egy vezetőnek, mint egy kisebb közösségben. A beszélgetésben szó került a teflonvédelemről, a vezetőt védő „elhajlási engedélyről” és mesterségesen előállított és fenntartott karizmáról is – de Metz Rudolf fő tanácsa, hogy nem szabad félni a vezetőtől.

„A konferencia színpad médiája” – Csermely Ákos, konferenciaszervező, a Digital Hungary vezetője

nehéz elmagyarázni egy szponzornak, hogy a kevesebb több. „Van olyan, amibe engedünk beleszólni és van olyan, amibe nem engedünk beleszólni” – mutat rá a legfontosabb alapelvekre Csermely Ákos.

„A tudomány egyfajta ellenségképpé válik” – Falyuna Nóra, tudománykommunikációs szakértő

„Egy kívülről jövő beavatkozásnak lehet az az eszköze, hogy egy adott politikai diskurzust úgy befolyásoljanak, hogy nem egyértelmű, hogy ki és milyen célból akar ebbe beavatkozni – és ha algoritmusokkal, chatbotokkal és egyebekkel viszik ezt véghez, akkor nem is nagyon lehet beazonosítani” – mutat rá Falyuna Nóra a külföldről érkező politikai propagandatevékenység egyik súlyos velejárójára.

„A cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék” – T Szabó Csaba vallástörténész

Egy kvázi vallási mozgalmat indít a politikai elit – egy alternatívát szeretne adni az intézményesített vallási kereteknek - a cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék. Amikor kormányok elsajátítanak politikai vallásokat, abból általában nem sült el sok jó dolog – hívja fel a figyelmet T Szabó Csaba, hozzátéve a személyi kultusz azzal jár, hogy kiléptetik ezt a szereplőt az átlagos emberek szintjéről – és többet is várunk tőle, mint egy embertől – innen kezdődik a baj.

„Az az út, ami a reptérről a csodálatos városba vezet, lehetne még szebb” -Papp-Váry Árpád, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem marketing mesterképzésének vezetője, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, márkadoktor

A legtöbb országról alig pár dolog jut eszünkbe. És még az ott élők sem feltétlenül hiszik el, hogy erre lehet építeni” – magyarázza Papp-Váry Árpád.

„Drámaian csökken azoknak a száma akik egy kérdőíves kutatásban szívesen részt vesznek” – Kmetty Zoltán szociológus, a HUN-REN Társadalomtudományi kutatóközpont kutatóprofesszora

Ha egy politikai szereplő csak a jelenben gondolkodik, az el fogja veszíteni az identitását és az identitásvesztés, ha nem is rövidtávon, közép- vagy hosszútávon annak a politikai szereplőnek vagy pártnak a végét jelentheti – mutat rá a szakértő.

„Minél nagyobb a tét, annál erősebb a tervezés” – Szabó Gabriella, politológus, Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Politikai Viselkedés Osztály, az ELTE oktatója

„A politikusok tesznek egy érzelmi ajánlatot felénk – például, hogy mikor kell félelmet éreznünk, kivel vagy mivel kapcsolatban kell félelmet éreznünk” – magyarázza az ELTE oktatója, hozzátéve a hálaérzet folyamatos ösztönzésével a kellemetlen gondolatokat és érzéseket le lehet fegyverezni. Felhívja a figyelmet: nem tévedünk nagyot, ha ezeket stratégiailag átgondoltnak, megtervezettnek gondoljuk.

„Ezek suttognak, bele a füledbe, direktben” – Galambos Tamás, a cognitudo.ai társalapítója, mesterséges intelligencia szakértő, vállalati tanácsadó

„A chatbotok nem szolgálják az én érdekeimet, hanem a kitalálójának, vagy a kifizetőjének az érdekeit szolgálják” – hangsúlyozza Galambos Tamás. Hozzáteszi, „a személyre szabott üzenetek korában nincs szükség hangosbeszélőkre – ezek suttognak, bele a füledbe, direktben.”

„Az emberi pszichének nincsen páncélja, nincsen álcahálója, nagyon egyszerűen és gyorsan manipulálható” – Mező Ferenc, pszichológus

Az egész hadviselésben a legsérülékenyebb tényező az emberi psziché. Az emberi pszichének nincsen páncélja, nincsen álcahálója, nagyon egyszerűen és gyorsan manipulálható – mutat rá Mező Ferenc, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a lélektani hadviselés egyidős az emberiséggel. Amikor az ember erőt mutatott, ahol nincsen erő, vagy sebesülést mutatott, ahol nem volt sebesülés, ez a lélektani hadviselés előszobája.