„Külföldi politikusok testi adottságain nem szabad viccelődni” – Fülöp Márton történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, politikai humor, szatíra kutatója

A gyári dolgozókhoz igazodva jelenik meg: csavarok és kémények kiveszik a részüket a küzdelemből, Logós Lali, Selejt Tihamér és Tüdőficam Ede a notórius táppénzcsaló képviselik a rossz példát.

„Szemérmesen el van hallgatva bizonyos játékokban” – Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató

„A társasjáték minden eleme kommunikál és minden eleme tud ideológiát közvetíteni” – húzza alá Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Fegyverként használja a szavakat” – Ránki Sára, bűnügyi nyelvész

A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is. „Az ember tűréshatára nő meg annyira a nyelvvel kapcsolatban, hogy sokkal többet enged meg” – hívja fel a figyelmet Ránki Sára, aki hangsúlyozza sokat számít, hogy ki a nyelvhasználó, aki megengedi magának ezeket a kifejezéseket. „Ha én ezt így használom, akkor ehhez nektek is jogotok van” – ez az üzenete annak, ha a hatalom korábbi határokon átlépő kifejezéseket használ.

„A szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia” – Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa

„Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.

„A köztér arra ad lehetőséget, hogy az időt kitágítsuk” – Mélyi József művészettörténész, Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, Képzőművészet Elmélet tanszék vezetője

„Én még nem láttam olyan emlékművet, amit teljes konszenzussal állítottak volna föl” – mondja el Mélyi József utalva arra, hogy emlékmű felállítása mindig társadalmi vitákat szül és ez egyenesen a lényegéhez tartozik. „Izzadságos dolog az emlékmű – meg az emlékezet általában is” – mutat rá a Krízisek és pofonok podcastban Mélyi József művészettörténész.